Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. december / 1. évf. 6-7. szám
BaíahmiS^ré felhevült területek fölött megy végbe. Ilyen módon egyes területek fölött felfelé, máshol lefelé áramlik a levegő. Ennek megfelelően egyes helyek fölött gomolyfelhők jönnek létre. A szél ezeket a felhőket keletkezésük helyéről olyan területek fölé vihetik, ahol lefelé áramlik a evegő. Itt a gomolyfelhők az előzőek alapján feloszlanak. A Balaton vízfelülete természetesen nem melegszik fel olyan mértékben, mint a tavat környező talaj. Emmiatt a tó fölött sohasem képződik gomolyfelhő, valószínűleg fölötte a cseremozgás leszálló ága alakul ki. Megfigyelhetjük, hogy ha a szél gomolyfelhőket hoz a tó fölé, azok hamarosan feloszlanak. Csendes nyári napokon, amikor különösen erős a gomolyképződés, a part fölött megjelennek a gomolyfelhők és gyakran meglepő pontosan követik a part vonalát. Ilyen időjárásban gyakori jelenség a Balatonon a tó fölé érkező felhőzet feloszlása. Forró nyári napokon, amikor a tó vize is csak rövid időre nyújt menedéket a hőség ellen, örömmel fedezzük fel a túlsó part felől közeledő, esőt ígérő felhőzetet. Távoli mennydörgés jelzi, hogy a túlsó parton zivatar van, de a tó fölött titokzatos módon megtörik a felhők ereje, hézagok támadnak a felhőtakarón és a fenyegetőnek látszó zivatar nem jut el hozzánk. A forrón tűző nyári Nap végezte el ezt a felhőoszlató munkát. A tó fölött napközben a fent leírt okok miatt erőteljes leszálló légmozgás alakult ki. Ez a felhőképződés ellenére is megmaradt, mivel a napsütéses innenső part felszálló áramlása táplálta. A közeledő felhőzet a tó fölé érve a leszálló légáramba került ás feloszlott. Természetesen erős vonuló zivatarokat, hatalmas rétegfelhőket a Balaton sem oszlat szét, de a fent leírt jelenség kisebb felhőátvonulások idején, amelyek esővel járhatnának, különösen a Balaton somogyi partján gyakran megfigyelhető. Egyfajta levegőben az előzőek alapján nem lesz felhőtlen az égbolt, de nem lesz teljesen borult sem. Különálló gomolyfelhők folytonos képződése és feloszlása jellemzik ezt az időt. Látni fogjuk, hogy a mi meghatározásunk szerint ez a Balaton fölött a legszebb idő. Kialakulhat szép idő akkor is, ha különböző légtömegek helyezkednek el fölöttünk, de határfelületükön nem felfelé, hanem lefelé áramlik a levegő. Ez az eset akkor következik be, ha a talajon eltávolodnak egymástól a különböző eredetű légtömegek s pótlásukra a magasból száll le a levegő. A leszálló levegő nagyobb nyomás alá kerül, emmiatt felmelegszik. Ha a benne levő vízgőz kicsapódott állapotban volt jelen, a cseppek elpárolognak és a felhő feloszlik.. Leszálló légáramlás esetében tehát felhőtlen az égbolt s ha gomolyfelhők szórványosan létre is jönnek, ezek is hamarosan feloszlanak. Az előzőek alapján kétféle szép időt különböztetünk meg. Az első: szép idő gomolyfelhőkkel (egyfajta légtömegben), a másik: szép idő leszálló légáramlással (különböző légtömegek jelenlétében). Nézzük meg, mit jelent ez a megkülönböztetés a Balatonon nyaralók számára. Látni fogjuk, hogy a kétféle szép időben a napsugárzás lényegesen különbözik egymástól.