Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. december / 1. évf. 6-7. szám

209 A keszthelyi öböl feliszopolódása A Pesti Hírlap egyik régi számában felhívtam az illetékesek figyelmét arra, hogy a keszthelyi öböl veszedelmesen eliszapolódik, lassankint lehetetlen lesz ott fürdeni s a gőzhajó sem tud már kikötni, a mólót 800 méterre meg kell nyújtani. Más egyéb tünetek is kétségtelenné teszik, hogy az öböl feliszapolása rohamosan halad előre a legújabb időben. Valami csekély feliszapolás lehetett már régebben is, de körülbelül a keszthelyi fürdőház felépítése idején nem lehetett semmiféle veszedelmes jelenséget észrevenni. Sőt történelmi adataink vannak rá, hogy évszázadokon át semmiféle feliszapolódásról nem tudtak a keszthelyiek. Most egyszerre, mintegy '20 év óta rendkívül rohamos e feliszapolódás, tehát valami olyan változásnak vagy változtatásnak kellett történnie, amely a rohamos feliszapolódást okozza. Ilyen változtatás történt is. A Balaton legbővebb vizű mellékfolyóját, a Zalát ugyanis a Kis-Balatonban töltések közé fogták, úgyhogy most vize nem terül szét a Kis-Balatonban, hanem egyenesen a Nagy-Balatonba ömlik s oda szállítja minden hordalékát. Ez a változtatás kétségtelenül megtörtént, tehát nem kell hozzá nagy bölcseség, hogy azonnal gyanúba vegyük a Zalának a Kis-Balatonon való, gátak közé szorított átvezetését. És valóban, a Zala most nem széled szét a Kis-Balatonban s nem oda építi deltáját. Mert a folyóknak az a természete, hogy ha álló vízbe ömlenek, ott deltát építenek, hacsak a tenger munkaképessége nem olyan nagy, hogy a folyó hordalékát messze elhordja és szétteregeti a partok mentén. A tenger ilyenféle munkaképességének legfontosabb tényezője az árapály. Ezért a nyílt óceánokba torkoló folyóknak nincs deltája, ha nagy az árapály, hanem úgynevezett tölcsértorkolata, mint pl. Nagy-Britannia kis folyóinak is hatalmas tölcsértorkolata van. A zárt Földközi-tengerbe meg minden folyó deltát épít, mint a Nilus, a Rhőne, a Po, az Ebro és a Duna stb. Egyszóval a Balatonba ömlő folyónak is deltája van, ha annyi hordalékot hoz, hogy a tó csekély munkaképessége nem bír el vele. Az északi partról lefutó nagyobb patakoknak csínos kis deltája van, de ezek nem hasonlíthatók a Zalához, mert méréseim szerint a Zala egymaga majdnem éppen annyi vizet visz a tóba, mint a többi patak együttvéve. Ilyen nagy folyónak, amelynek nagy árvízkor boldogult Péch Béla mérései szerint másodpercenkint 100 köbméter vize is lehet, az már egészen másként viselkedik. Ennek árvíz idején bőséges hordaléka van, mégpedig nemcsak lebegő iszap szállingózik le vele a tóba, hanem a folyó fenekén nehezebb hordalék: homok is mozog.