Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. április / 1. évf. 1. szám

ßalaktii Szemíe káját és geológiai fejlődéstörténetét is. Ez a munka tehát még folytatásra vár. A Földtani Intézet tudományos programmjába állítva óhajtom ma Apám tervét megvalósítani. 1933 óta számos geológustársammal rendszeres geológiai felvételeket végzünk a Balatonfelvidéken. Eddig a keszthelyi hegység, valamint a Balatonfüred—Veszprém—Balatonfűzfő közti terület részletes hegyszerkezeti térképe készült el, miközben sok fontos új tudományos megállapítást sikerült tennünk a balatoni hegység kialakulására és ősföldrajzára vonatkozólag. Az őslénytani gyűjtéseket is folytatnunk kell. A tudományos feladatokon kívül azonban gyakorlati és gazdasági irányú geológiai kérdések is megoldásra várnak még. Igy folytatnunk kell a hidrogeológiai és a bányageológiai és a talajismereti kutatásokat is. Kétségtelen, hogy a Balaton körül megoldandó sok feladat egyik legfontosabbika az ivóvízkérdés. A Balatonpart nagyszerű kultúrterületté alakult az utolsó három évtizedben, amelyet ma gyümölcsösökben fehérlő villák és nyaralók szinte végeláthatatlan sora egységes lakóhellyé varázsolt. A gyors fejlődésnek indult vidék egyes részein, különösen a somogyi parton az ivóvízellátás terén sokhelyütt még ma is hiányok vannak. Gyakran tőzegtalajból fakadó sárga vizet kénytelenek a villák lakói használni. Másutt túl meszes vagy fertőzött a víz. Nem túlzás tehát, ha megállapítjuk, hogy a Balatonvidék felvirágoztatásának és korszerűsítésének egyik legfontosabb kelléke ma a megfelelő ivóvízellátás. E végből beható talajvízvizsgálatokat és forráskutatásokat kell eszközölnünk, mert csak ezek alapján lehet majd racionális terveket készíteni, helyenkint távvezetékek útján, a fontosabb fürdőhelyek vízellátása tekintetében. Újból behatóan kell e mellett tanulmányoznunk a Balaton vízszintingadozásait és azok kapcsolatát a partvidékek talajvíz- és karsztvízállásához. Rendszeres vizsgálatra szorul eredetét és összetételére vonatkozólag a Balaton iszapja is. A keszthelyi öböl eliszaposodását pl. feltétlenül meg kell akadályoznunk. Hogy ezt megtehessük, elsősorban az okait kell megismernünk. Félő, hogy a Kisbalaton helytelen szabályozásán kívül a somogyi oldalon épített zárt mólóknak is szerepük van ebben. A Szántód—Tihany közti szoros is egyre szűkebbé válik, azaz mindinkább elhomokosodik. A szántódj rév hosszú kőmólója akasztja 12