Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. április / 1. évf. 1. szám

meg a szél okozta természetes áramlást, ami viszont az előbb emiitett káros hatást idézi elő. A bányászati nyersanyagok fokozottabb feltárása és kiaknázása is fontos probléma. Barnaszén, tőzeg, építőkő, útkövezőkő, bazalt, dolomit, mészkő, (portlandcement) mangán, bauxit, tűzállóagyag és fehér üveghomok van elég a Balaton környékén. Ha kiépül a kamarazsilipekkel ellátott hajózható Siócsatorna, mindezek a termékek nagyobb mértékben kitermelhetők lesznek az olcsó szállítás révén. De hajózhatóvá kell tenni többek között a tapolcavidéki Egervizet is, miáltal elérhető lesz, hogy 12—14 km-es sodronypálya segítségével a sümeg—halimbavidéki bauxitot, avagy a diszeli bazaltot a bányákból közvetlenül az uszályhajókba rakva, viziúton olcsón lehet elszállítani. A Magyar-Amerikai Olajipar rt. sikerekben gazdag dunántúli petroleumkutatásai is közvetlenül érdeklik a Balatonvidéket. A mészkőből termelő, legújabban feltárt hahóti olajmező arra a lehetőségre vall, hogy a Balaton délnyugati végződése közelében, a Zalavölgy alsó része táján, szerencsés esetben nincs kizárva a petróleum jelenléte sem. Meg kell azonban jegyeznem, hogy közvetlenül a Balaton-teknő alatt nem várhatunk földiolajat, mivel a mélyben itt valószínűleg a paleozóikus kristályos palák vannak kiképződve. Azonban a természetvédelem, a bazalthegyek és a tihanyi gejzírek védelme is megoldatlan probléma. Ásványvizek és hévvizek fakasztásával nagymértékben fel lehetne lendíteni a fürdőéletet, illetve ezek által téli szezonról is lehetne gondoskodni. Az állampénzből megépítendő külföldi kényelmű, új fürdőtelepeket olyan helyeken kellene felépíteni, ahol gyógyvízre vagy thermára téli fürdőévadot is lehet majd alapítani. Ugyancsak megkezdtük a Balaton körül a modern talajismereti, illetve termeléstechnikai kutatásokat. Ezek hivatva vannak gyakorlati útmutatást nyújtani a gazdáknak arra, hogy hol mit termeljenek és miként műveljék földjüket a maximális termelési eredmények elérése érdekében. Azonban sor kell, hogy kerüljön a geofizikai kutatásokra is. Br. Eötvös Lóránd a Balaton jegén kezdte meg korszakalkotó torziós ingaméréseit, amelyek a hegyszerkezet megvilágítására szolgáltak. Azóta jlyfajta kutatások nem folytak a Balaton mellékén. Azonban nemcsak a nehézségerő, hanem a mágneses és szeizmikus kutatásokat is meg kell indítani a Balaton körül a mélybeni hegyszerkezet megítélése céljából. II