Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. augusztus / 1. évf. 4. szám
A tik anyi I A Balatoni Intéző Bizottság bölcs vezetésének köszönhetjük, hogy a tihanyi Barátlakások hegyomlással eltemetett celláit ásatásokkal feltárhatjuk. Az ásatások szeptember hó folyamán megindulnak. Ezekről a rendkívül érdekes, mesterséges barlangokról a következőket kell tudnunk. Ezek a tihanyi Óvár nevű hegy északi, sziklafalas oldalán vannak. A függőleges sziklafalak rétegzett bazalttufából vannak, vagyis olyan anyagból, amelyet kisebb vulkánok rendesen sűrűn folyó iszap alakjában ontanak a felszínre, de közben robbanásokkal messzebb is elhajigálják a felszínre hozott köveket. Láva azonban nem ömlött ki. A kifolyt sár és kihányt kőzettörmelék aztán összekeményedett s elég ellenálló, kemény kőzet lett belőle, de mégsem olyan kemény, mint az igazi bazalt. Ezért nem volt nehéz bele üregeket vágni. A négyszögalakú üregek mennyezete mindig valamelyik vastagabb, szilárdabb tufaréteg, de azért ez is beszakadozhat, amint a meglevő üregekben itt-ott jól lehet látni. Az Óvár kemény tufarétegei alatt laza tengeri homok és anyag van, ezekben lehet megtalálni a Congeria nevű, az osztrigához hasonló kagyló kövült maradványait. A Balaton hullámai ezeket a homokrétegeket megtámadták, alámosták s a homokból, agyagból kipergő Congeria-kagyló sarkait meggömbölyitették. Ezek a kecskekörmök. De a hullámok alámosásának az lett a következménye, hogy a meredek hegyoldal nagy darabokban leomlott, helyesebben lesuvadt. Suvadásnak nevezzük azt a hegyomlást, amely azért keletkezik, mert a hegyoldal alsó rétegei elcsúsznak, tehát a hegyoldal egy darabja leszakad, lesüllyed, alul pedig messzire kitolódik, mint valami gleccser. Ilyen régi suvadásokból származó törmelék, meg a rendes omladozással leszakadt rétegdarabok széles lejtővé halmozódtak föl a sziklafalak lábánál. Láthatjuk, hogy az Óvár északi oldalán a függőleges sziklafalak alatt mint egy 20—30 méter magas omladéklejtő van, bokrokkal sűrűn benőve. Ennek az omladéklejtőnek felső szélén visz az a kis turistaösvény, amelyen sétálva a Barátlakásokat meglátogathatjuk. Ennek mentén sorakoznak a megmaradt cellák, de az egyes cellák között üres darabok vannak, érthetetlenül annak, aki ismeri az ilyen barlangkolostorok rendes elhelyezkedését. A Barátlakásokat a nép egészen helyesen nevezi így, mert valóban barátlakások voltak. Romer Flóris mutatta ki, hogy ezek a Szent Miklósról elnevezett görögkeleti vallású szerzetes-kolostornak és perjelségnek a maradványai. Királyaink az Árpádház idejében kénytelenek voltak Bizanciummal is fenntartani a barátságot s amikor I. András királyunk megengedte a Szent Benedek-rendnek a Tihanyban való letelepedést, kénytelen volt a görögkeleti barátoknak is megengedni, hogy odatelepedhessenek. ök aztán ősi szokásuk szerint, barlangokat véstek a
