Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. július / 1. évf. 3. szám
BahbrnSkmie ÉVI KÖZÉPHÖMÉRÓÉKLET C° 1901 -1930 Az örvendetesen egyre gyarapodó állomáslánc egyes tagjain a buzgó észlelők fáradságot nem ismerő önzetlen munkája már évtizedek óta ! folyik és a gondos megfigyelésekkel gyűjtött százezrekre rúgó számadat feldolgozásának eredményekép megrajzolhatjuk a Balatonvidék és távolabbi környéknek hőmérsékleti és csapadéktérképét. Ezekből világosan ! látjuk, hogy a Balaton éghajlata nagy vonásokban teljesen beleilleszkeI dik a Dunántúl középső vidékének éghajlatába, tehát a majdnem 600 km 2 I területű tónak környezetére nincs különösebb hatása. A hőmérséklet eloszlását bemutató 2. ábránk tanúsága szerint a í Balatonpart évi középhömérséklete 10.6° C körül van, ez az érték nem f üt el a környezettől és jelentős különbségeket természetszerűen csak a í hegységben lévő, magasabban fekvő állomásokhoz képest (Farkasgyepü I és Zirc, 400 m) mutat. Ha pedig a téli, vagy nyári középhőmérsékleteket I számítjuk ki, azok is egészen hasonló eloszlást adnak, tehát sem a nyári I felmelegedést, sem a téli lehűlést nem csökkenti észrevehetően a tó I közelsége. Természetesen ezek a hőmérsékleti adatok legnagyobb részben I a víztől 1—2 km távolságban felállított meteorológiai állomásokról származnak, tehát ilyen távolságban már nem mutatható ki a vízfelület hőÍ mérsékleti szélsőségeket mérsékelő hatása. Közvetlenül a víz pariján mégis mutatkozik ilyen hatás, amint azt Fábiánics Ferenc* mérései 1940 nyarán bebizonyították. Az éjszakai talajmenti lehűlések a mérések szerint a vízparton mintegy 3° kai gyengébbek, mint 1 km távolságban. * Fábiánics Ferenc: A Balaton hatása a talajmenti levegő hőmérsékletére. , Az Időjárás, 1941. 17. old.
