Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

E majdnem plein aires, atmoszférikus hatások érzékeltetése nem csupán Telepynél fordult elő, a naplementék, hajnalok légköri tüneményeit Ligeti és Molnár is megpróbálták egy-egy kisebb vázlatban megragadni. Gundel

finger Gyula, a kevésbé ismert romantikus tájfestő, aki 1866 óta szerepelt a pesti tárlatokon, a metszetek aprólékosságát idéző vonalvezetéssel és finoman megmunkált részletezéssel festette Csobánc és vidéke című képét (14). Reissmann Károly Miksa már a fiatalabb generációhoz tartozott, de felfogása romantikus tájfestőinkhez kapcsolta. Főként Ligeti Antal alkotásaival mutat tájfestészete rokonvonásokat. Mindkettőjük művészetében közös : keleti utazásaik témája, a kidolgozás végtelen gondja, a sima, aprólékos megjelenítés. A német származású Reissmann Károly Miksa Thüringia festői tájairól került hazánkba s vált munkássága, valamint magyar felesége révén magyarrá. A századforduló nagy hazai építkezései során, mint a középületek belső architektúráját díszítő festő, számos fővárosi és vidéki megbízatásnak tett eleget, ezek közül egyike a legfontosabbaknak a tihanyi apátság templomának díszítése. A barokk felsőtemplom 1889-ben történt restaurálása alkalmából a főhajó és szentély mennyezetét — melynek freskóit Lötz Károly, Székely Bertalan, Deák-Ebner Lajos készítették — keretezte játékosan gazdag, alakos ornamentikával. Ilyen jellegű munkásságának egyik legnagyobb érdeme, hogy mindig a harmonikus művészi egységet tartotta fontosnak, és saját terveit a főtémához hangolva alakította. Tihanyt, Füredet, a Balaton páratlan festői vonzerejét ekkor ismerte meg közelebbről, ekkor festette finom ecsetkezeléssel, szelíd poézissal áthatott akvarellsorozatát (52). A népszínművek derűs hangulatával ragad meg Ujházy Ferenc: A Sió csatorna avatásá-1 ábrázoló képe (57). Ujházy is romantikus tájfestőink nemzedékéhez tartozott, de ő elsősorban csendélet és genrefestő volt. Egyetlen balatoni témájú képét ismerjük: e sokfigurás, élénk színvilágú, vidám életképét. A Sió zsilipjét 1863 október 25-én nyitották meg a Sió szabályozása alkalmából, amely dátum egyben Siófok fürdőteleppé alakulásának kezdetét is jelentette. Az addig még rendezetlen, poros kis falu egyetlen vendégfogadója a veszprémi káptalan ,,beszálló csárdája", Ujházy feltehetően ez előtt a csárda előtt örökítette meg a mulatozó, táncoló, hordókat csapra verő falusiakat a népszínművek életképszerű beállításában. A múlt század közepének romantikus festői felfogásában született egy másik, balatoni vonatkozású életkép is: A balatoni halász tragédiája, melyet a fiatal, alig húszéves Benczúr Gyula festett (15). A müncheni akadémia kitűnő növendéke — bár ezzel a képével még nem lépte át a korabeli népszínmű-modorban festett életképek határát — ezzel tette itthon először ismertté nevét. A müncheni Kunstvereinben történt sikeres bemutatása után, a pesti Képzőművészeti lársulat 1866-ban adta ki a festményt műlapként sokszorosítva, Marastoni Józseffel karcoltatva rézbe. Az ízig-vérig romantikus témát Csapó Vilmos írta meg költeményében. A Balaton igazi méltatójáraa század második felében — az elődök dokumentáló aprólékossága, a romantikusok hevülete vagy ünnepélyes fogalmazása után — valójában Mészöly Gézában lelt, akinek művészete a realista magyar tájképfestés megszületését jelentette. A Balaton rejtett, ismeretlen szépségeit fedezte fel: a tó ezernyi részletének s a partján élő szegény halásznép életének, halásztanyáknak, nádasoknak, vadmadaraknak szelíd hangú festője. Mészöly a magyar tenger festő-poétája, a paysage intime, a bensőséges tájábrázolás legkitűnőbb magyar képvise21