Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

A BALATONI MÚZEUM RÖVID TÖRTÉNETE A Balatoni Múzeum 1898-ban alakult. Alapítását több körülmény együttes hatása szabta meg. Elsőnek Festetics György Georgikonját (1797) említjük, mely a mezőgazdasági kutatás egyik hazai központjává tette Keszthelyt. A kis balatoni település polgárainak szemében megbecsült lett a tudományos munka, sőt maguk is igyekeztek bekapcsolódni abba. Hencz, Antal (1839-1899) keszthelyi építész 1890-ben saját szerkesztésű limnográffal, önműködő vízállásjelző készülékkel vizsgálta a Balaton vizének mozgási szabályait. Braun Pál (1897) keszthelyi gyógyszerész madárgyűjteményében Alexander Homeyer bécsi ornithológus hőcsiket (Picoides tridactylus L.) talált és írt le. Ezt a madarat azóta sem látták Magyarországon! Braun munkatársa volt Huszár Károly gyógyszerész (18621899), aki a Balatoni Múzeum természetrajzi tárának első őre lett és az első preparátumokat is készítette. Dr. Vutskits György (1858-1929), a keszthelyi gimnázium természetrajz tanára a Balaton hal faunájának feldolgozásával európai elismerést vívott ki magának. Említhetjük Capellaro Gottlieb (1940) keszthelyi órásmestert is, aki elismert és számontartott lepkegyűjteményt állított össze és ajándékozott a Balatoni Múzeumnak. A Georgikonnak és utódainak, a Gazdasági Tanintézetnek, később Gazdasági Akadémiának működése természettudományos vonatkozásokban hatott Keszthely érdeklődési körének kialakításában. A szomszédos Balaton és Kisbalaton természeti jelenségeivel és gazdag élővilágával korlátlan megfigyelési és gyűjtési lehető-