Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

ségeket biztosított ebhez. A Gazdasági Akadémia tanára, majd igazgatója volt dr. Lovassy Sándor (18551944), az 1897-ben alakult Balatoni Múzeum Egyesület elnöke. Ez az egyesület hozta életre 1898-ban a Balatoni Múzeumot, melynek Lovassy 1940-ig volt igazgatója. A környék gazdag múltja és a múlt számos emléke a természettudományos érdeklődés mellett élénk történeti kutatómunkát kezdeményezett. Dr. L.ipp Vilmos (1835-1888), a keszthelyi premontrei gimnázium igazgatója a múlt század közepétől gyűjtötte a felbukkanó régészeti emlékeket, nagy és jelentős ásatásokat végzett Fenékpusztán, Keszthelyen és Alsópáhokon. Lipp révén került kapcsolatba a régészettel dr. Deininger Imre (1844-1918), az akkori Gazdasági Tanintézet igazgatója, aki a magyar régészeti növénytan megalapítója. Többször járt Keszthelyen és környékén dr. Römer Flóris, akit a magyar régészet atyjaként szoktunk emlegetni. Ő találta meg a fenékpusztai római telepet, az egregyi román templomot és ezekkel az ország szakköreinek figyelmét területünkre irányította. Biztatására kezdte a régiségek gyűjtését dr. Csák Árpád (18601936) is, kinek jelentős magángyűjteménye később a Balatoni Múzeum régészeti tárának alapját vetette meg. Dr. Lovassy Sándor ösztönzésére kezdte meg Sági János (1874-193 8) telekkönyvi tisztviselő néprajzi kérdések vizsgálatát. Gyűjtése múzeumunk néprajzi gyűjteményét eredményezte. Sági János, mint néprajzi szakíró is figyelemreméltó eredményt ért el. A legújabb kutatás mutatta ki, hogy Malonyay Dezső szerkesztésében megjelent A Magyar Nép Művészete című sorozat harmadik kötetét, A balatonvidéki magyar pásztornép művészete (1912) címmel önállóan írta. Jórészt az ő műve az említett sorozat másik kötete is, A palócok művészete (1922). A természettudományi, régészeti, történeti és néprajzi kutatások lehetősége gazdagon kínálkozott itt, a balatoni tájban. A Balatoni Múzeum létrejöttében mindez alapvető, a Múzeum mégis gazdasági okoknak köszönheti létét. Keszthely 1861-ig - a buda-trieszti vasútvonal megnyitásáig - ősi út országúti áruforgalmából adódó kereskedelmi lehetőségekből élt. A vasút megnyitásával megszűnt a városka gazdasági létalapja, az országúti áruforgalom. Ekkor fedezte fel Keszthely a Balatont, az idegenforgalomból adódó bevétel lehetőségét, amit különböző iskolák megnyitásával kívántak még fokozni. Keszthely fürdő- és iskolaváros lett, és az ma is. Ebbe a gazdasági felfogásba igen jól illett egy múzeum gondolata. A keszthelyi Balatoni Múzeum Egyesület 1897. június 27-én alakult meg, és 1898. augusztus 27-én nyílt az első múzeumi kiállítás. A Balatoni Múzeum lelkes munkatársai kezdettől fogva saját, állandó és tágas múzeumukról álmodtak.