Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

magyarázhatjuk, hogy a túlvilági élet hitét hirdették, örök boldogságot ígérve a hívőknek. A rettenetes adóterhekkel gyötört, ellenséges betöréstől rettegő, járványokkal küzdő lakosság túlvilágra vetített földi vágyai tükröződnek ezekben a vallásokban. A különböző keleti vallások közül Mitbras tisztelete a legerősebb vidékünkön. Mithras a sötétségen, rosszon győzedelmeskedő napisten, szentélyében lehetett felfüggesztve a bikafejben végződő bronzmécses (35. kép). A keleti vallások elterjedésével párhuzamosan a korábbi égetéses temetkezés fokozatosan csontvázassá alakult át. A keleti vallások az örök élet tanán alapultak, ez a feltámadás hitével függ össze. A feltámadás 36 antropomorf szemlélete a földi test halál utáni életét tételezte fel, a halott testének megsemmisítése tilos tehát. A 10. vitrinben környékünk ókeresztény emlékeit mutajuk be. A rossz gazdasági helyzet és a keleti misztériumvallások készítették elő a talajt a kereszténység terjedése számára. Nagy Constantinus milviusi győzelme (312) után a kereszténység fokozatosan a birodalom államvallása lett. Fenékpusztán profán célra emelt épületet alakítottak át ókeresztény bazilikává, de egy másik bazilikát is ismerünk a telepről. Pannoniában gyakoriak ekkor Szent Szilvanus, Pál apostol vértanúvá vált munkatársának nevét idéző gyűrűk. Krisztus monogramja nem csak a hit kifejezője, hanem a rossz elleni védelem is. Ilyen viszonylatban került a kékkúti villa homlokzatára, vagy egy dobogói orsógombra is. A kékkúti áttört Krisztus-monogramos tégla vörösre volt festve (36. kép). E szín az őskortól kezdve bajt, rosszat elhárító, az ártó lényeket volt hivatva tehát távoltartani a keresztény jelképtől. A kiállított Krisztus-monogramos ezüst kanalat áldozásnál használhatták. Az ősegyházban két szín alatt, kenyér és bor formájában vették magukhoz Krisztus testét és vérét. Gyakori melléklet a késői sírokban a kancsó és pohár együttes, amely ugyancsak az eucharistiára utal.