Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)
Az ősegyházban a IV. század elejéig nem ábrázolták a keresztet, a legsúlyosabb bűnösök megszégyenítő kivégzési eszközét. A kereszt egyébként ősi napszimbólum, az antik ember számára jelentése nem egyértelmű tehát. Sol-t, a napistent is megszemélyesíthette. Krisztus keresztjével kapcsolatban a későbbiekben is szívesen alkalmaznak olyan jeleket, melyek a keresztet elhatárolják Sol birodalmától. Ilyen az alfa és omega, a görög ábécé kezdő és záró betűje, a keresztény szimbolikában a kezdet és vég, tehát Krisztus jelképe. Az ezüst láncról csüngő omega a fenékpusztai 2. számú bazilikában került elő. Fenékpusztánál, a Balatonban találták azt az ezüst hajtű töredéket, melyen ugyancsak ott van a kereszt mellett e két betű.