Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

A pannóniai későrómai ipar szép emlékei kerültek ki a IV. századi fazekasok kezéből. A IV. századra a különböző színű fémmáz jellemző. A bemutatott edények a dobogói temető sírjaiból kerültek elő. A pannóniai, késővaskori ízlésű nő: viselet jellegzetes darabjai az ún. pannon fibu/ák. Helyi készítmények ezek, bár gyártási helyüket nem ismerjük. A pannóniai fémművesek elég jól utánozták az egyszerűbb tárgyakat, a szobrászati készséget igénylő alakos figurák öntése azonban nem eredményezett versenyképes árut. Pannoniában készült az a kezdetleges kivitelű Venus szobrocska, ami Szalacskapusztán került elő. Kora II. század. A fonás és szövés, a későrómai világban, amikor a vidék önellátásra rendezkedett be, jelentős házimunka. A nyakban hordott bullában talált mágikus rendeltetésű vászoncsík is helyi készítmény. Az általunk talált ruhaleletek lenből készültek. Feldolgozásnál volt szerepe a gerebennek és a guzsalynak. Egy fenékpusztai csontfeldolgozó műhely termékeit és a műhely köszörűkövének töredéket is a 7. tárlóban mutatjuk be. Ez a műhely a római uralom bukása után is dolgozott még. A korarómai temetkezéseket a 8. tárlóban mutatjuk be. A rómaiak az i. u. I—II. században elégették halottaikat. A Balaton környék leggazdagabb égetéses temetőjét Keszthelyen az Agrártudományi Főiskola kollégiuma és a Szent Miklós temető közti részen tárta fel Csák Árpád. Az első század derekán letelepített veteránok és a helyi bennszülött arisztokrácia tagjai temetkeztek itt. A gazdag sírmellékletek szinte egészében megsemmisültek a második világháború idején. Egy galliai díszes bronzedényből csak a fül maradt meg. A felöltöztetett halottat ékszereivel, használati tárgyaival égették el. A máglya parazsa néha a mellékleteket is megrongálta. A halott hamvait urnába gyűjtve temették el. A III-IV. század temetkezéseit a 9. tárlóban mutatjuk be. A római államvallás mellett korán feltűntek tartományunkban a különböző keleti, misztérium-vallások emlékei is. A misztérium-vallások a III. században általánosak Pannoniában. Gyors térhódításukat azzal