Molnár György - Tar Ferenc: Fürdőkultúra és hajózástörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 7. Keszthely, 1988)

Az egyenes vonalú fejlődést az I. világháború szakította félbe. A háborút követő trianoni békeszerződés nagy területveszteséget jelentett Magyarországnak, ez azt is jelentette, hogy az ország a tengerpart mellett több tucat fürdőhelyet is elveszített. így a Balaton, mint üdülő- és fürdőhelyjelentősége megnövekedett. Bár 1921-ben még csak 40 000 vendég fordult meg a Balaton partján, de a 20-as és a 30-as években soha nem látott tömegek zarándokoltak a Balatonhoz. Év Üdülőhelyek Összes vendégek Ebből külföldi szama szama 1900 15 24185 939 (4%) 1910 19 55208 2614(5%) 1921 19 39 801 1 129 (3%) 1930 33 92370 3 964 (4%) 1937 28 239284 33 682 (14%) A harmincas évek végére már igen jelentős volt a küldöldiek száma és aránya. A legtöbben Ausztriából, Németországból, Csehszlovákiából és Lengyelországból érkeztek, de jártak a Balatonnál más európai országokból és a tengerentúlról is. A külföldiektől különösen kedvelt hely volt Keszthely és Hévíz, amelyhez hozzájárult, hogy Béccsel és Graz-cal autóbuszjárat kötötte össze. Az összes vendégek száma uauioneiyeK 1900 1910 1921 1930 1937 Balatonföldvár 1302 1353 1093 2133 5446 Fonyód 335 1060 264 567 9795 Siófok 10336 17 675 31324 94839 Balatonalmádi 1350 1703 1650 4354 27211 Balatonfüred 4941 6450 6552 9097 9837 Keszthely 2896 12968 12333 10767 28857 Htttf: gyógyfürdő repülőgépről nézue. 7