Molnár György - Tar Ferenc: Fürdőkultúra és hajózástörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 7. Keszthely, 1988)

is: Berzsenyi Dániel, Dukai Takáts Judit, Kisfaludy Sándor stb. A Festetics uradalom központja, Keszthely a múlt század első felében kulturális életével, iskoláival a Dunántúl egyik fontos központja. A fürdőélet azonban csak a század második felében indult meg. A „gyönyörű magyar tengerke" partján az igazi fürdőélet megindulása az 1860-as években történt. 1861. április 1-én megnyílt a Déli Vasút Budától Nagykanizsáig terjedő szakasza, mely a Balatont bekapcsolta az országos és a nemzetközi forgalomba. (1861 a balatoni hírlapirodalom születési éve is, ami egyben a balatoni kultúrfejlődés fontos állomása.) A vaspálya megépítése után könnyebbé vált a Balaton leglátogatottabb fürdőjének elérése. Néhány évig Szántódról, majd Siófokról szállította a Füredre igyekvőket a Kisfaludy gőzhajó. A vasúti pályaépítési munkálat 1858-ban kezdődött el, amely egyet jelentett a tó déli partjának feltöltésével. Ezek és az egyéb vízszabályozási munkálatok - 1863-ban megnyitották az újból megépített Sió-zsilipet - egyre nagyobb lehetőséget adtak a déli part fürdőkultúrájának megindulásához. „A tőkés fejlődés lendülete, a déli vasút megépítése, a Balatoni Gőzhajózási Társaság működése, a hajóforgalom növekedése, nemcsak a Balaton elérhetőségét biztosították, hanem csökkentették a Balatonra utazás idejét is." A század végére Balatonfüred mellett már megsokasodtak a fúrdőtelepek a Balaton partján. Ezek közül kiemelkedett Siófok, amely gyors fejlődését elsősorban a fővároshoz való közelségének és sekély, fürdésre alkalmas partjának köszönhette. Egy hétig időző vendégek száma Siófokon Évszám Vendégszám 1880 202 1890 1483 1895 2 048 1911 12116 A századfordulóra Siófok mellett forgalmas fürdőhellyé vált Földvár, Fonyód, Boglár, Lelle és Almádi is. Keszthelyt éveken keresztül hátrányosan érintette, hogy elkerülte a vasút - természetesen ez kihatott Hévíz forgalmára is. 5