Müller Róbert - Petánovics Katalin - M. Virág Zsuzsanna: A kerámiakészítés története (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 6. Keszthely, 1987)

Népvándorláskor A hunok európai megjelenése indította el a népvándorlást. Az előlük menekülő különböző germán népek már a 4. század végétől beköltöztek a birodalomba. 433-ban Pannónia provincia is hun uralom alá jutott. A hunkorban is általános a besimított kerámia, de emellett keleti eredetű tárgyak is meghonosodtak. A131. sz. korsó a fejlett római technikától eltérően nem lábítós-, hanem könnyű kézikorongon készült. Ez egy új technikai eljárás, amelynek az a lényege, hogy miután hurkatechnikával felépítették az edényt, ráhelyezték a korongra, amelyet a fazekas az egyik kezével hajtott, a másik­kal pedig kialakította a végleges felületet és a peremet Természetesen ez egy primití­vebb kerámiakészítési mód. A gazdag keszthelyi hunkori sír edénye (132) még a 2-3. században készülhetett és másodlagosan került az 5. század közepi sírba. 133 A 6. században fokozatosan szállták meg a Dunántúlt a germán langobardok. Kézzel formált kerámiáik néha nagyon szépek, sűrűn bepecsételt díszek borítják a felü­letet (fríz, bal 11.), de előfordul bekarcolt-tűzdelt (136) és besimított (134) díszítés is. Gyakoriak a bordázott falú edények (135), amelyek közül kiemelkedik a 133. sz. darab különleges megoldása. 568-ban az egész Kárpát-medence urai az avarok lettek. Nomád életmódjukkal kapcsolatos, hogy a korai avar időszakból szinte csak sírkerámiát ismerünk. Ezek között gyakoriak az egyszerű formájú, alig díszített, szabad kézzel formált darabok (137-139), amelyek többnyire gyenge égetésűek, így feltételezhetjük, hogy speciális sírkerámiáról van szó. A kézzel formált, esetleg hurkatechnikával készült darabokat fokozatosan kiszorítják a jobb minőségű, körbefutó vonallal, hullámvonallal, hullám­vonalkötegekkel vagy bepecsételéssel díszített, kézikorongon készült darabok, ame­lyek egynémelyikén még a perem is díszített (142-145). A 7. században fokozatosan tért hódít a földművelés, és megkezdődik az avarok megtelepedése. Az állandóbb jel­legű szállások, falvak feltárása során hasonló leletanyag került elő. Ez a forma és díszítés jellemzi a 9. századi temetők sírkerámiáját is (146-152). A döntően kézikorongon készített edényeken egyre gyakrabban tűnik fel a fenékbélyeg (pl. 151), amely a legkülönfélébb alakzatokat mutathatja, az egyszerű négyzettől vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom