Müller Róbert - Petánovics Katalin - M. Virág Zsuzsanna: A kerámiakészítés története (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 6. Keszthely, 1987)

körtől a csillagformán és a hálós mintán keresztül az egészen bonyolult mintákig. A kutatók többnyire mesterjegyként értelmezik ezeket, bár olvashatunk olyan véleményt is, hogy tulajdonjegyek a fenékbélyegek. Volt azonban gyakorlati jelentősége is ezeknek, mert a plasztikus dísz révén a hurkatechnikával felépített edény jobban hozzátapadt a kézikoronghoz. Természetesen az avarok is rendelkeztek különleges vagy díszkerámiával. Ide sorolhatók az esztergályozott fakulacsokat utánzó agyagkulacsok (fríz, bal 12), amelyek ugyanúgy korongolással készültek, minta fémedényeket utánzó sárga füles kerámiák (140-141). Importáltak is kerámiát, amit a gazdag temetkezésekből előkerült bizánci amphorák is bizonyítanak. A 9. században területünk a keleti frank birodalomhoziartozott A továbbélő avarok mellett egyre több szláv telepedett be a Dunántúlra is. Mint említettük, a kerámia