Müller Róbert - Petánovics Katalin - M. Virág Zsuzsanna: Ékszer- és viselettörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 5. Keszthely, 1987)

12. mellboglárok és díszes kapcsok fogták össze a ruhákat. Amikor a dolmányszerű felöltők és a szűk ruhák az európai divatban is megjelentek, elterjedt a pitykegombok használata. A gombok (8-9.) és kapcsok (5-7.) a későbbi viseletben is jelentős szerepet kaptak. A kiállított példányok a 16. századból valók. A16. század első negyedére a törökkel érintkező végvári katonaság keleties öltözékének hatására, sajátos magyar nemzeti férfiviselet alakult ki, mely a következő századokra általánossá vált. A férfiöltözékhez ing, nadrág, dolmány és mente tartozott. A nadrág mindenkor szűk, testre szabott, eleinte teljesen díszítetlen volt. Közvetlenül az ing fölött viselték a derékig testhez álló, lefelé bővülő, legrégibb alakjában csaknem bokáig érő dolmányt, mely az idők folyamán egyre rövidült és a 17. században már csak combközépig ért. A rövid dolmányhoz viselt nadrágokat már paszománttal díszítették. A dolmány felett hordták a 16. századtól mentének nevezett bő felöltőt, mely a 17. századtól már derékig testhez simult, és általában térdig ért. Adolmány és a mente fő dísze a gombokat rögzítő, illetve gomblyukként szolgáló zsinórozás volt. A gombokat zsinórból, fémből (8-9.), féldrágakőből készítették. A16. században a dolmány összefogására szövött sálövet, a 17. századtól széles zsinórköteg övet hordtak. A fejen süveget, a lábon rövid szárú sarut, vagy törökös csizmát viseltek. A férfiakkal ellentétben a nők viselete a 16. században is a nyugati mintákat követte. A16. század közepétől a 17. század közepéig Európa-szerte a spanyol divat hódított. A16. század vége felé a spanyol viselet németországi változata a magyar nők körében nemzeti viseletként rögződött. Ehhez derékban ráncolt szoknya és azonos anyagból készült vállfűző tartozott, mely voltaképpen elől fűzéssel záródó mellényke volt. Alatta viselték a bő ujjú, elől ráncolt ingvállat. A szoknya fölött keskeny, majd később szélesebb kötényt hordtak. Az öltözéknek a sajátos magyar úrihímzés adott nemzeti jelleget. A gazdag nők és férfiak sok és sokféle ékszert viseltek. Legáltalánosabb volt a nyakbavető, azaz