Müller Róbert - Petánovics Katalin - M. Virág Zsuzsanna: Ékszer- és viselettörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 5. Keszthely, 1987)

anyaga jelezte viselőjének rangját. A korai avar övgarnitúrák veretei, szíjvégei préselt, vagy poncolt lemezekből készültek, amelyeket szalagfonatokkal, stilizált növényi ornamentikával vagy a germán hatásra kialakuló ún. //. állatstílussa\ díszítettek (12-16.). Az övre akasztották a férfiak a kardot és az íjat-nyílvesszőket tartó tegezt. Mindkét nem övéhez tartozhatott kés. A nők övéről csüngő tarsolyban csont tűtartó, orsógomb lehetett, és gyakran áttört korong díszítette (17.). 18. 670 táján újabb megrázkódtatás érte az avar birodalmat. Nyugati türk népelemekből létrejött Kelet-Európában a kazár birodalom. Az előlük elmenekülök a Kárpát-medencében leltek új otthonra, magukkal hozva a keleti sztyeppék új vívmányait (megváltoztak a fegyverek). 680 körül lerombolják az Enns folyó torkolatánál Lauriacum erődjét, és száz évig itt húzódott az új határ. A 8. század elejére egy egységes késői avar kultúra alakult ki, amelyet legjellegzetesebb viseleti tárgyáról, a bronzból öntött, többnyire áttört, a mesés állatfigurával a griffel vagy növényi mintákkal díszített övveretei alapján griffes-indás avarságnak is szokás nevezni (25-26.). Az utóbbin a propeller alakú veret a késtok felfüggesztésére szolgált. Keszthely környékét is sűrűn megszállta ez a népesség. A belváros területén és a Dobogó dombon többezer sírós temetőkben egymástól elkülönülve helyezték örök nyugalomra a késői avarság és a keszthelyi kultúra halottait. A nemesfém ékszerek egészen ritkák. A fülbevalók közt kedveltek a csüngővel vagy üveggyönggyel díszítettek (20-22.). A nyakláncokon gyakoriak a dinnyemag alakú gyöngyök (24.), de nyakban viselhették a medvefog amulettet is (23.). 791-ben kudarcba fulladt hadjátatot vezetett Nagy Károly a későbbi császár az avarok ellen. Az ezután kitört belháborút kihasználva 796-ban már siker kísérte a