Müller Róbert - Petánovics Katalin - M. Virág Zsuzsanna: Ékszer- és viselettörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 5. Keszthely, 1987)

frank fegyvereket, és az avar birodalom összeomlott. A végső csapást Krum bolgár kán támadása jelentette, aki 803-ban megszállta a Tiszántúlt. A Dunántúl a keleti frank birodalom része lett. Az avar felkelések sok véráldozatot követeltek, de az avarság nem pusztult ki, amint azt több nyugati forrás is írta, hanem elszegényedve az újonnan betelepülőjövevényekkel keveredve élt tovább. Ajellegzetes övek egyre ritkábbak lettek, többnyire hiányosan kerültek sírba (47.). A 820-as évek végén a Dráva-Száva közét meghódító bolgárok elől délszlávok menekültek a Dunántúlra, ugyanakkor bajor^ telepesekkel is számolnunk kell. Környékünk és az egész Nyugat-Dunántúl közigazgatási központja a zalavári Várszigeten volt, ahol a 830-as évek közepén Nyitráról elűzött fejedelem, Pribina, frank szolgálatba lépve felépítette Mosaburg várát (Mocsárvár). 861-ben bekövetkezett halála után fia, Kocelörökölte rangját és birtokait. Az 1980-as évek elején a Kis-balatoni vízvédelmi rendszerhez kapcsolódó leletmentések során a Vársziget közelében egy korafeudális udvarházat és egy több mint 800 sírós temetőt tártunk fel. A templom köré temetkező keresztény népesség elsősorban a morva fejedelemségből importált ék27. szereket viselt. Az ottani divatváltozásokat még a 10. század elején is követni tudta, mert a honfoglaló magyarság kezdetben nem szállta meg ezt a területet. A Morva fejedelemségben készült fülbevalók nagy változatosságot mutatnak. Nagyon finom mestermunkák, amelyeket füigrántechnikával (vékony rovátkolt vagy sodrott huzal) és granulációval (apró felforrasztott gömböcskék) díszítettek az ötvösök. A jellegzetesebb típusok: a négygömbös (27-28., 30.), a szülőfűrtcsüngős (29.), a félhold alakú