Dr. Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 2. (Keszthely, 1941)

következik, hogy Keszthely vára (templomerődje) — legalább egyelőre 1723-ig — elkerülhette azt a szomorú sorsot, ami — a bécsi udvar hallatlan önkényéből — . többi keszthelyvidéki várra nézve, a ku ruckorbain (pl. Zalavár 1702!), de főleg a kurucok csillagának lehullása (1711) után (pl. Tátika 1713), oly megalázóan bekövetkezett. Feltűnő azonban, hogy a kolostorépitkezésekről és a templom helyreállításáról — egészen a részletekbe menően — pontosan beszámoló ferences krónikások sohasem beszélnek többé a keszthelyi várról, annak sáncairól és egyéb védelmi berendezéseiről stb. és azok esetleges lebontásáról, vagy hasonlókról, — ugy hogy a HDK. egyébként helytörténeti szempontból megbecsülhetetlen értékű adatai után sem tudhattunk meg semmit sem a vár lebontásáról, sáncárkainak betöméséről, illetve az egész védelmi berendezés megsemmisülésésének időpontjáról, vagy körülményeiről! Ha 1723-ban állott még Keszthely vára, ugy természetesen az előtte való években is állnia kellett-, de mégis felhozhatok erre nézve is itt egy előbbi adatot. Ugyanis a keszthelyi földesuraknak egy 1715-ből való tiltó levelében (Anno 1715. Prohibita a Dnis Terrestribus), — melyet Forintos Zsigmond főszolgabíró adott ki Keszthelyen, 1715 nov. 29-én és Kosár József 1819 máj. 17-én hitelesitett másolatban újra kiadott, — az ötödik pontban szintén emiitik a várat és pedig (elhagyván a most bennünket nem érdeklő részeket) ilyen formán: »Ad 5-tum: Ami a Váron kívül a M los Urak Fundusán épétett Kortsmaházot s ugyannak ususát illeti...« Már 1935-ben azt írtam (p 27.), hogy az egykori vár földalatti maradványaiból ujabban is felszínre kerülnek néha egyes részletek, főieg földmunkálatoknál, házalapozásoknál, így pl. az új gimnázium építkezésénél; de a gimnázium udvara mögötti Jókai-utca fordulatánál is, pl. Jászay Ignác házalapozásánál 3 méter széles alapfalmaradványokra bukkantak. Ezeket a szórványos adatokat most még érdekesebbekkel egészíthetem ki. Ugyanis a Keszthelyi Hírlap első évfolyama — az uj premontrei főgimnázium építkezéseiről, — a következő, valóban krónikaszerü hűséggel beszámoló, fontos adatokat őrizte meg az utókor számára, amelyek annál becsesebbek, mert az egykori, akkor még fel nem ismert Keszthelyi vár sáncairól is adnak önkéntelenül is tudósítást, melyek sehol máshol nem jelentek meg eddigelé nyomtatásban. 1891. július 19. (I. évf. 29. sz.): »A főgimnázium építését tényleg holnap, f. hó 20-ikán kezdi meg a vállalkozó Hagymásy Gyula.* 1891. július 26. (I. évf. 30. sz.): »A k.-i főgimn. épületének terve f. hó 23-án érkezett le a vallás- és közokt. minisztertől jóváhagyva. Az építkezés a keritésfal és a régi gimnázium épülethez ragasztott muzeumot és a praelatura egy részét tartalmazó épület lebontásával kezdetett meg. A keszthelyi közönségnek a főgimnázium létesítésének minden stádiuma iránti érdeklődését igazolja, hogy a régi falak bontásának számos nézői vannak, kik a régi építkezés szolidságát is csudálhatják a lebontott falaknál.« 1891. aug. 2. (I. évf. 31. sz.): »A főgimnázium alapjának lerakása f. hó 30-án, d. u. 3 órakor történt és miután az alap-