Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton hullámairól

Nagyon fontos ezt tudnunk! Ezek a kis hullámok azt bizonyítják, hogy a hullám tarajában vizmolekulák nemcsak a rendes, hullámzó mozgásban vesznek részt, hanem egyszersmind előre is haladnak. I Majd meglátjuk, hogy milyen rendkívül nagy jelentősége van ennek ! A kapilláris hullámok minden kétségen felül bizonyítják, hogy az ilyen kis, apró hullámok taraján a viz molekuláit a szól tényleg előre taszigálja. A tóban keletkező áramlások és vizszin-ingadozások magyarázatára ez igen fontos észlelésünk volt! De ez a tünemény magyarázza azt is, hogy miképen nőinek a hullámok. Az eleinte tenyérnyi kis, idétlen hullámocskában a viz molekulái már a rendes hullámzó mozgás körforgását végzik, persze eltekintve attól a rendetlenségtől, amely a kis hullémocska taraján keletkezik a szél löködése miatt. A tarajra került molekulán taszít egyet a szél s az most nagyobb sebességgel, nagyobb körpályán mozog. Amint egynehány másodperc múlva megint a tarajra kerül, ismét kap egy lökést a széltől, megint növekszik sebessége és körpályájának átmérője. Ez aztán így megy tovább mindaddig, míg a hullám tetemes nagyságúvá nőtt s a tarajon a molekulák sebessége éppen olyan nagy lesz, mint a szélé. Ekkor aztán a szél többé nem tudja a molekulák sebességét növelni s a hullám nem növekszik magasabbra, hanem szépen, simán, egyenletesen gördül tovább. Világos már most az eddig elmondottakból, hogy annál magasabb és nagyobb hullám keletkezhetik, minél erősebb a szól* Hogyan van az mégis, hogy a Balatonon, ahol szintén igen erős szelek járnak, még sem keletkeznek olyan nagy hullámok, mint a tengeren ? Az óceánokon van ám olyan hullám is, amelynek hossza 100—200 méter s magassága 8—10 méter ! A mi Balatonunkon még sohasem láttam hosszabb hullámot 7—8 méternél s magasabbat IV« méternél, még a legdühösebb orkán idején sem. Ha a molekulák mozgását a hullámzás alkalmával nemcsak „felületesen", hanem behatóan tanulmányoztuk volna, már ismernők a feleletet erre a kérdésre. Azért mondom felületesen, mert mi csak a felszínen, a víz felületén levő molekulák mozgását ismertük meg az imént, míg a mélyben, a halak országában rejtőzködő csepecskók mozgásáról nem szóltunk.