Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton hullámairól

(Gondoljuk el, hogy a viz belsejében, mondjuk 1 méter mélyen a felszin alatt, töménytelen sok, apró halacska helyezkednék el egy vízszintes sík mentén. l*em tudom, a halak tudnak-e így aludni, de tegyük fel, hogy ezek az egy síkban elhelyezkedett kis néma lények teljesen nyugalomban maradnának s engednék magukat a viz mozgásával ragadtatni, minden ellenállás nélkül ; mintha ők maguk a víz látható részecskéivé váltak volna. Jöjjön most egyszerre valami hullám, pl. amit a gőzhajó kerekei vertek föl. Amikor ez a hullám a halak fölött elgördül, azt látjuk, hogy a halak is mozognak és pedig a halak nívóján épen olyan hullám, ép olyan sebesen gördül végig, mint a felszínen, csak egy különbség van : ez az 1 méter mélységben, teljesen hallgatagon tovasurranó hullám alacsonyabb, mint a felszíni hullám, habár ugyanolyan hosszú ós éppen olyan sebesen is halad. Sülyesszük most le a jelző halakat két méter mélységre s ott figyeljük meg a hullám tovagördülését : ismét ugyanolyan hosszú és éppen olyan sebesen tovarohanó hullámot látunk, de ez még alacsonyabb. Legyen 3 méter mélységben a tó feneke, megfigyelésünk helyén. A fenéken a hullám tovagördülése alkalmával nem látunk hullámot, csak gyors ide-oda való mozgást. Mikor a hullám hegye van a fenéknek valamely könnyű homokszeme fölött, akkor ez a homokszem előre mozdul. Amikor a hullámvölgy fut el a homokszem fölött, akkor az kissé visszafelé fut. Ez a homokszem is ritmusos, szabályos mozgást végez tehát, de körpálya helyett csak ide-oda mozog vízszintes irányban. Már az egy méter, illetőleg két méter mélységben levő molekulák sem mozogtak igazi körpályán, hanem lapított körön, mert nagyobb volt a mozgásuk előre-hátra, mint fel és le. Ez a pálya vízszintesen fekvő ovális, amely annál laposabb lesz, minél közelebb vagyunk a fenékhez. Képzelhetjük már most, hogy a fenéken levő vízcseppek ide-oda való mozgásuk közben mennyire súrlódnak a talajhoz ! Ez a súrlódás az oka annak, hogy a hullám nem nőlhet kellő magasságúra. Ez a fenékhez való súrlódás nem engedi a molekulákat elég sebes körszerű, hullámzó mozgásba jönni s ezért nem lehet azoknak a pályája igen nagy.