Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lóczy Lajos: A Balaton télen

bülete következtében a 10 —15 km. távolságban fekvő túlsó part vizszéle a látóhatár alá esik. A balatoni nyári délibáb nem épen szembetűnő, nem is marad meg sokáig a napfelkeltén túl. Biztos jele azonban annak, hogy ilyenkor a levegő hidegebb a viznél. Meg néha esőt is jósol. Szeptembertől kezdve a befagyásig, miután a hűvös éjszakák bekövetkeztek, középértékben is állandóan hidegebb a levegő a viznél. Ilyenkor a hajnali lehűlés néha délig, sőt estig is tart és tetemes hőmérsékleti különbséget okoz. Ha e különbség 3 -4 C °-ot megüt, a tó vize felett a viz melegitő hatása következtében vastagabb levegő-réteg melegszik föl ós ritkul meg. A balatoni délibáb egész pompájában ekkor mutatkozik. Ilyenkor egész nap láthatjuk a kenései fehér partok tükörképét a vizén, a Siófok és Balaton-Füred között járó gőzösről. Badacsony ós Szigliget felől a somogyi alacsony part vasúti őrházai és akácfái, meg az elrobogó vonat kiemelkednek a vízből és fordított képei láthatók a keskeny, ezüstösen tükröző, látszólag sima vizcsíkban, mely alattuk elnyúlik. A Badacsony, a tihanyi félsziget róvházi csúcsa, a boglári és fonyódi halmok lába ilyenkor nagyon különös alakot öltenek ; mintha rácsuszott volna a hegy a vizre, a víztükör horizonja a hegy aljába bevág és az, miként a hajó orra, messzire előre nyúlik a viz fölé. A délibáb káprázata a Balaton befagyása után sem pihen meg. Verőfényes, csikorgó téli napokon a partok tükröződése elragadó jelenség. Az arács-csopaki platóról, mely megközelítőleg 30 méterrel magasabb a vizszinnél, nem egyszer gyönyörködtem a tihanyi félsziget meredek partjainak tükrös megkettőzödöttségén. A havas partok minden vápájának, szakadékának, sziklafokának éles tükörképét láttam a jégen. Nyilvánvaló, hogy nem sima jég reflektálja a tihanyi magaslatokról reá eső fénysugarakat, hanem a napsugárzás (insoláció) következtében a jégtükör felett fölmelegedett és megritkult levegő. Alkalmunk volt kormozott hőmérővel meggyőződni arról, hogy déltájt —4.5 C°-nyi levegő-hőmérsékletnél, a jég felett -f-28.7 C'-nyira emelkedett a napsugárzás hőfoka. A Balaton, az ő természetes mivoltában, még napjainkban is a túladunai országrésznek legnagyobb közlekedési akadálya. Keszthely és 'Kenése között, több mint 70 km. hosszúságban