Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lóczy Lajos: A Balaton télen

hogy dr. báró Eötvös Lóránd gravimeteres műszerének és éjjeli tanyájának sátrait keresztül vontassák a tnraláson. Lágy időjárásban a rianás híg csatornája mindjobban tágul; a szél belekapaszkodik a jégtáblába, ha lehet eltolja azt és a hullámcsapással nyaldossa. Vastag jég sokáig ellentáll a melegnek és a szélviharoknak és úgyszólván helyén pusztul el. Az olvadó jég meggyertyásodik, vagyis függélyesen a viz tükréro irányított apró, alágyujtó fához hasonló hasábokra foszlik. Annyira megrohad — ugy mondják a Balatonon — a jég, hogy gyertyás felszínébe a fejszenyelét mólyen be lehet nyomni. Vékony jégtakarót nagy táblákban feltör a vihar és nagy zaj lássál üz a partok felé. Ilyenkor néhány óra lefolyása alatt egészen megtisztul a Balaton tükre a jégtől. A szélnek néző partokon azonban emeletesház magasságú jégtorlaszok halmozódnak fel. A partra nyomott jég lenyesi a fákat, eltolja helyéből a faépületeket, a fenékbe levert cölöpöket kirántja a földből és hegyes végüket a jégben fölfelé fordítja. Kömény hidegben acélos a jég, mely a jegelő fejsze csapásai alatt, mint az üveg vagy a kősó, vékony szilánkokban törik, csörren és pattog. Hogyha hó hull az ilyen kemény, acélos jégre, az száraz marad ós durva, szögletes homokhoz hasonlít. Elegendő a közóperőssógü szél is ahhoz, hogy néhány óra lefolyása alatt a Balaton acélos jegéről a havat leseperje. Csak a szélárnyékban fekvő öblök jegén maradnak meg alacsony homokbuckákhoz hasonló hófoltok, mig a szélnek tekintő partokon és pedig rendesen a somogyi partok azok, a viz szélével egyközös dűnékbe halmazódik fel az összefuvott hó. Beálló lágy időben a hólé 2—3 cm. vastag, sőt ennél is vastagabb vizréteggel lepi el a jeget. Esetleg ez is megfagy és felülről öregbiti a jég vastagságát. Az is megtörtént már 1893—94-ben és 1896—97-ben, hogy a hólé olyan vastagon gyűlt össze a jégen, hogy annak felületén egy második jégpáncél támadt, melyet híg viz választott el a mélyebb régi jégtől. Tavaszi olvadás idején a megfagyott hólé előbb olvad el, mint a jég és nagy kiterjedésű tócsákkal lepi el a jeget. Abban a különös érzetben gyönyörködhetik ilyenkor az ember, mintha a nyilt Balaton víztükrén sétálna. 1901. márczius 3-án Kenéséről Alsó-Eörs felé gyalogolva a jégen olyan nagy vízterület környezett, melynek nem láttam a határát. A pusztuló jégben likak támadnak, melyekbe a felszín olvadó