Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lovassy Sándor: A Balaton gém-fajai

Homeyer német ornithologussal külön is fölkerestem a telepet. egy fészekalj tojását még találtam. 1893. és 94-ben nem költött itt, de 1895-ben 1-2 pár ismét fészkelt, 1896-tól fogva tudomásom szerint nem költött a Kis-Balatonon, sőt 1897. óta nem is mutatkozott. Fészke füzvesszőből készített, elég laza alkotmány ; ezeket a fűzfák alsóbb ága között találtam, a bakcsó s az üstökös gém fészkei magasságában. 4—5 zöld tojása a bakcsóénál kisebb, gömbölydedebb, az üstökös géménél nagyobb, vaskosabb. Elég óvatos, de korántsem oly félónk, mint a nagy kócsag, halászás közben a vízpartokon is jóval mozgékonyabb nagyobb rokonánál. Ez idő szerint eltűnt a Kis-Balatonról, de figyelemmel hazai gyakori előfordulására, qihetöleg rnéq nem végleg, mert e madár bizonyos területen nem él folytonosan, áttelepszik kisebb csapatban, épp úgy, mint a kanalasgém, a mely a Kis-Balatonon is eg\ ik-másik évben százával fészkel, máskor meg nem is mutatkozik. jfiz üstökös gém. — jfirdea ralloides Soop. 1769. (— comata Pali. 1773). — Ez, a röptében fehérmk látszó gém, repülés közben első pillanatra a. kis - kócsaghoz, hasonló, do ha a repülés módjára figyelünk, megkülöiíliöztótWt^ük őket : a kis kócsag lassabban, emez gyorsabban evez. '.'ííatának fahéjszino röptében alig tűnik a szembe. Kontytollai egész üstököt képeznek, innen a magyar neve. A Balaton vidékén nincs népies neve, a_J}erki_ember komátá-r\'i\k mo

ndja, a hogy a madarászó urakt

ól_

_hallotta. Fahéjszinü válltollai szép szálasak, de rövidek s ezért csak alkalmi kalapdiszül használják. Kevésbé a nagy nádasokat, mint inkább a vízborította sasos helyeket, folyómonti füzes árterületeket és füzbokros mocsárságot lakja. Fészkelő helye füzbokrok vagy fák nélkül el sem képzelhető. A Kis-Balatonon a sasos széleken látjuk leginkább, a melyből eleinte csak a sárga nyakát nyújtja fel, sárga levelet imitálva. Meglehetős közelre bevárja az embert s a zöld sásosból elég sebesen rebben föl de széles szárnyaival elég csendesen repül. Rendoson többed magával van s fölriasztva nem igen messze ül le. A Balaton nádas berkeiben minden évben, de nem nagy számban fordul elő, mert igényeinek sokkal megfelelőbb területei Dél Magyarország folyómonti árterületei, a hol helyenként igen nagy fészkelő tanyái vannak. A Kis-Balaton füzeseiben évről-évre van kisebb fészkelő telepe, különösen a bakcsó társaságában, de más nagyobb gémekkel s Íbiszekkel együttesen is. A fészektelepen ennek a fészkei a legal-