Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)
I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése
és belső beosztását illeti, ezt a legpontosabb felmérések alapján készült s a Balatoni Muzeum-ban elhelyezett térrajzunk a valóságnak megfelelőleg, teljesen hiven tűnteti föl. E képről van kisebbitva 25-ik képmellékletünk. Az épület észak—dél irányban feküdt. Hossza — a déli oldalon látható félkör-kiugrást is beleszámítva — 102 méter; szélessége különböző. Legszélesebb volt a déli végén, hol —• az egymással szemben levő félkör-kiugrásokat is beszámítva — 43 méter széles volt. Főbejárata a nyugoti oldalról volt. A főbejárathoz egy 20 és fél méter hosszú oszlopos folyosóval összekötött előcsarnokon keresztül lehetett jutni. Ez előcsarnok két teremből állott ; az első kisebb, a második nagyobb. A második terem északi fala — valószínűleg a hideg elleni védelem céljából — kettősfal volt. Az oszlopos folyosó egy elég tágas terembe vezetett, a melyen keresztül a főépü'et udvarába lehetett jutni. Ez udvar 29 méter hosszú és 22 m. széles volt és nyolc, — egy vonalban fekvő — oszlop által két részre tagoltatott. A keskenyebbik (nyugoti) része valószínűleg födött, a szélesebbik (keleti) része pedig nyitott lehetett. Az épület két részből, t. i. a fő- és melléképületből állott ; a déli rész volt a fő-, az északi rész pedig a mellék-épület. Az egyikből a másikba egy széles kapun keresztül lehetett jutni. A szobák elég tágasak voltak ós némelyik oly nagy, hogy bátran teremnek nevezhető. Különösen tágas volt a főépület egyik északi terme, melynek hosszát 15 m. 20 cm.-ben, szélességét pedig 12 m. 30 cm.-ben állapítottam meg. Még ennél is tágasabb volt a melléképületrész udvarának közepén állott terem, melynek hossza 18 m., szélessége pedig 11 m. 90 cm. volt. Az épület alatt elvonuló légfütő-folyosókat 25-ik képmellékletünkön egyáltalán nem, a Balatoni Muzeum-ban elhelyezett nagy képen pedig csak ott tüntettem föl, a hol azokat ép állapotban megtaláltam s irányukat kétséget kizáró módon megállapíthattam. 25-ik képmellókletünkön az épület oly kis-méretű, hogy a lógfütő folyosók feltüntetése lehetetlen volt. A küszöb-magasságon felüli falak vakolva voltak s a vakolaton itt-ott színes festés nyomai voltak láthatók. A falfestmények apró töredékben maradtak reánk. A.pró voltuk miatt stilisztikai oldalát nem igen ítélhetjük meg. Figurális díszítés nyoma nincs ; ellenben növényi motívumok nyomai felismer-