Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

hetők. Márvány utánzatokkal is találkoztam. A színek igen élénkek. Az apró töredékekből egész csomót gyűjtöttem össze és helyeztem el muzeumunkban. Igazán bámulatos, hogy e falfestmények a földben, hidegnek, melegnek, nedvességnek szárazságnak kitéve, nem pusztultak el, sőt teljesen megtartották élénk színüket ! Mai falfestményeink a fal nedvessége folytán is elpusztulnak. Az épület déli végén, a nyugoti oldalon, az előcsarnok mellett egy 18 m. hoszu és 8 m. széles különálló épület állott. Ez volt a fűtőház. Északi szakaszában volt a nagy fűtő-kemence. Az abból nyiló légfűtő folyosókat teljesen ép és sértetlen állapotban találtam. Nem így a fűtőházat a fő-épülettel összekötő folyosót. Ez teljesen szét volt dúlva ; azért le sem rajzoltam ós képünkön fel sem tüntettem. Az ellenkező oldalon, vagyis keletről is volt egy fűtő-ház ; de ez any ira szét volt rombolva, hogy eredeti formáját meg nem állapíthattam. Bár az épület célját, rendeltetését a kiásott alapfalak felmérése folytán nyert alaprajzból meghatározni ez idő szerint még nem áll módunkban, anyit azonban constatálhatunk, hogy nem egyszerű magán-, hanem valami középülettel van dolgunk. Erre vall nagysága, alakja, beosztása és különállósága. A római építkezés sajátsága ugyanis az, hogy egyik magánépület úgy szólván a másik tövébe van épitve. Példa reá Pompeji és Aquincum épületei. Csak a nagyobbszerü középületek emelkednek szabad téren és imponálnak nagyságukkal, különállóságukkal. Sőt még a közfürdőket is gyakran találjuk közönséges lakházak közé ékelve. Majd talán jövendő kutatásaink, ásatásaink folytán, mikor Mogentiana összes épületei feltárva lesznek, avagy egy előre nem látható szerencsés véletlen következtében el fog oszlani a köd, mely e kérdést most még sűrű fátyollal takarja. Egyelőre elégedjünk meg azzal, hogy egy hatalmas nép történelmi eseményekben gazdag múltjáról voltunk szerencsések az örök feledés fátyolát fellebbenthetni. Hogy mi volt e nagyszabású épület rombadültének közvetlen oka, azt az a vastag hamu-réteg, azok a megszenesedett gerenda-részek, a kormos fa'ak és összeolvadt bronz-, vas- és üvegtömbök sejteni engedik, melyeket a falak mentén lépten-nyomon találtam. Véleményem szerint tűzvész okozta megsemmisülését és bár az idő mindent megemésztő vas foga végezte a legnagyobb pusztítást a megmaradt kormos falak fölött, az is ósktégtelen, hogy