Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

A szögletek s az előcsarnokot a főépülettel összekötő oszlopsor alapzata, a légfi'ítő folyosók, az azokat tartó pillérek s a pilléreket borító fedél : kizárólag római téglákból épültek. Nagy mennyiségben került elő a törmelék között a flaszter-tégla és háztető-zsindely is. A faltégla hossza 40 cm., szélessége 26 cm., vastagsága 6 cm. A légMtő folyosók burkolati tégláinak hossza 52 cm., szélessége szintén 52 cm., vastagsága pedig 6 és fél cm. A pillérek tégláinak hossza 18 cm., szélessége 18 cm., vastagsága 7 cm. A háztető-zsindely 57 cm. bosszú, 43 cm. szóles és 3 cm. vastag. A görbe-zsindely hossza 51 cm., szélessége a felső végén 19 cm., az alsó végén 15 cm., vastagsága pedig 2 cm. Ugy a tégla, valamint a zsindely iszapolt agyagból készült s egyáltalán kitűnő minőségűnek mondható, a milyont manapság nem állítanak elő. A téglás egy-két-három ujj-vonással jelölt^ meg készítményét, mely ujj-vonások a téglákon legtöbbnyire X alakban a tégla ellenkező sarkait kötik ös^zo s egymást keresztezik. Igen sok téglán állati lábnyomok, különösen malac, sertés, kecske, borjú lábnyomai láthatók, mely körülmény arra enged következtetni, hogy a téglás a téglakészítós mellett állattenyésztéssel is foglalkozott. A házi állatok közül még a nyúl és kutya lábnyomok is gyakoriak. Az alapfalak — mint már említem — nagyobb részt homokkőből épitvék ; a sarkoknál azonban, az úgynevezett köíés erősebbé tétele céljából, gyakori a tégla, sőt a faragott kő is. Azt hiszem, hogy a falaknak a földből kiemelkedő része, hanem is kizárólag, de nagyobbrészt téglából volt építve. Erre vall az a temérdek tégla, moly a fenéki major épületeiben s a népvándorláskorabeli temető sirfalaiban található. Az alapfalak szélessége 80 100 cm.,a főépületi ez az északi oldalról kapcsolt melléképület falainak szélessége pedig 60—80 cm. között váltakozik. A falakat néhol csupán a gyep-réteg takarta, sőt itt-ott a gyepből is kilátszottak ; a legtöbb helyen azonban annyira le voltak hordva, hogy 1—2 méter vastag földiéteget is le kellett róluk munkálni. Ennek a nagy rombolásnak a következménye, hogy az ajtónyilásokat nem találtam meg mindenütt és pedig nem ott, ahol a falak az ajtó-küszöbnél mélyebben leromboltattak ós elhordattak. A mi már most a kérdéses római épület nagyságát, alakját