Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

képen csoportosítva lesznek : talán sikerül ez érdekes kérdést eldönteni ; de az Aquincumban és egyebütt felásott római lakházak kis méretei után ítélve, azt hiszem, hogy nem közönséges magánlak, hanem valamely középület lehetett. Terjedelme és tágas helyiségei s a holyiségok nagy száma legalább erre enged következtetni. Beosztása különbözik a római lakházak szokásos beosztásától. A jobb módú római polgárok lakházainál ugyanis — mint, tudjuk — a helyiségek két udvar körül csoportosultak. Az első udvar az atrium, melynek közepén a vízmedence (impluvium) mely a beömlő eső viz összegyűjtésére szolgált. A második udvar a peristilium és szomszédos helyiségei a bizalmas családi élet otthonai voltak. Az atrium körül voltak elhelyezve a vendégszobák s a szolgaszemélyzet kamrái. Az átriumot a tablinium kapcsolta össze a második udvarral. A tablinium a családi levéltár s az ősök arcképcinek befogadására is szolgált. A második udvarban, vagyis a peristiliumban oszlopok vették körül a virágos kertet, vagy szökőkutas vízmedencét. E körül csoportosultak a család lakószobái, a nagy szalon (oecus), az ebédlő (triclinia), a fürdőszobák. Habár felásott épületünk beosztása nem is vág a római épületeknek most leirt beosztásával, azért ez a körülmény még nem szolgál okul arra, hogy római eredetében kételkedjünk. A klíma, a rendeltetés, az ízlés s az egyszerűbb igények minden esetre befolyással voltak az építkezésre. Ennek dacára reá ismerhetünk a főbb vonásokra, melyek a római épületeket jellemzik. Igy a többek közt a légfűtés berendezés lényegében ugyanaz, mint a mellyel a római épületeknél találkozunk. A legtöbb lakóházban beérték azzal, hogy csak a padló egy része alatt terült el a hypocaustum. En a Balatoni Múzeum számára készíttetett nagy képen (melynek aránya 1 cm. = 1 m.), a légfűtést csak ott tüntettem fel, a hol az még épségben fennállott; bár majdnem minden szobánál akadtam annak nyomaira. A falak legnagyobb része homokkőből épült, de azért előfordult a mészkő s a bazaltkŐ is. A mészkövet valószínűleg Gyenes-Diás és Vanyarc vidéke, a bazaltot pedig Zala-Szántó vidéke szolgáltatta. A homokkő a keszthelyi s a rezi kőbányákból került ki?