Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

a kilencedik és tizedik között 6 m., a tizedik és tizenegyedik között 10 m., a tizenegyedik és tizenkettedik között 18 m., a tizenkettedik és délkeleti saroktorony között 22 m. távolság van. A 6-ik és 7-ik torony közti távolság középpontja teljesen vág a déli bástya középpontjával. A 10-ik torony a jelenlegi országútra esik, alapkövei az országút fedőanyagából több helyen kilátszanak. Minthogy — miként most láttnk — Rómer felmérése s az én felmérésem és különösen a tornyok elhelyezése között lényeges eltérés mutatkozik s igy foltehető, hogy ily eltérés az északi és nyugoti bástya tornyai közt is fennforog ; minthogy továbbá az északi és nyugoti bástya tornyainak alapkövei még érintetlenek s igy a tornyok fskvését — miként a déli bástyánál — árokszoríí mélyedés nem jelzi, e nélkül, avagy ásatás nélkül pedig azok fekvését meghatározni nem lehet ; ugyanazért e bástyáknál csupán a bástyák irányát vontam meg a 24-ik képen szakgatott vonalakkal, ellenben a tornyok feltüntetését mellőztem. A keleti bástyát illetőleg, Róraer Flóri s-sal egy véleményben vagyok s azt hiszem, hogy ezen az oldalon vagy egyáltalán nincs torony, vagy csak néhány van. Mindez azonban csak puszta feltevés, melynek helyes, avagy helytelen voltát majd az ásatás fogja kétségbevonhatlanul eldönteni. Az északi bástyát 226 meter hosszúnak találtam. Ez a bástya egész hosszában derékszögben fekszik a nyugoti bástyára; a keleti ellenben 125 méter hosszúságban 100 foknyi tompa szögben fekszik a déli bástyára ; a 125 méteren túl azonban girbe-görbe és mindenütt a magas part irányát követi. Ismételve kijelentem, hogy valamint Rómer Flóris felvétele, úgy az én Mogentianám képe sem tekinthető véglegesnek ; teljes bizonyosságot e tekintetben csak az ásatás fog nyújtani, a midőn az Összes bástyák alapfalai feltárva és pontosan felmérve lesznek ; miként ez az általam felásott római épületnél történt. Eme épület alaprajzát 25-ik képmellékletünk tünteti föl. A fölvételt Kovacsevich Simon mérnök úr szives közreműködésével eszközöltem. Hogy mely célból épült e nagyszabásií épület, melynek hossza 102 méter, azt most még eldönteni nem lehet ; majd ha Mogentiana összes épületeinek alapfalai feltárva, felmérve és ogy