Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

Ki helyén, mint két'út keresztezési pontján kellett egy u. n. benoficiarius állomásnak lenni s olyan oltár, mely ezt bizonyítja, tényleg napfényre került Tüskevár mellett ; Fenéken azonban nem. Aztán a Mogentiana név mind olyan feliratokban fordul elő, melyek Tüskevárhoz közelebb eső helyeken láttak napvilágot (Császár, O-Szőny, O-Buda). A kérdés eldöntése nagyon nehéz. Annyi bizonyos, hogy egyszerűbb eljárással lehet Mogentianát Fenékkel összeegyeztetni, mint Tüskevárral. Mindenesetre egy hibát kell föltételeznünk az Itinerarium egyik útvonalában, (a másikban nincs hiba, az helyes), de ezzel szemben kevésbbé valószínű az, hogy a római utak olyan zig-zug vonalban haladtak volna, illetve, hogy a számításuk nem az egyenes vonal szerint történt volna. Különben Domaszevszki térképén is azért Fenék csomópont, s azt hiszem, hogy ha Fenéken eddig találtak volna egy olyan beneficiarus követ, mint Tüskevár mellett, úgy Domaszevszki a mellett erőlködött volna, hogy Fenék volt Mogontiauae, illetve Mogentiana. Mint már fentebb említem, dr. Fitiáli Grábor Fenéknek római eredetét is kétségbe vonja. A Dunántúl római útvonalairól szóló értekezésében ugyanis a következőket mondja : „Az egyenes távolság Sopianae — Sabaria közt 120 mórföld. Domaszevszki megegyezik Rómerrel és Kuzsinszky val, hogy e távolságot Fenék—Valcón át kell mérni. A fenéki római Castrum ez útvonal kulcsa náluk, akár Valco, akár jYÍogentíana vagy Jtfogentianae néven nevezik. E castrumról Korner Flóris ír az Archaeologiai Közlemények III. kötetének 31 — 39. lapjain 18(J3-ban s közli a Castrum helyrajzi vázlatát is. Kétségtelen, hogy a jelzett helyrajzi vázlat tiszta képet ad a castrumról, azonban a kép kevésbé látszik világosnak, ha a szöveget gondosan hozzáolvassuk. A rajzon látható falak nem ott talált, hanem csak ott gyanított falak alaprajza és az egész leírás inkább csak sejteleinszerüen állapítja meg, hogy római volt e Castrum, mint kézzelfoghatóan. Ha pedig térképen keressük meg a Castrum fekvését, azt találjuk, hogy csak északról, Keszthely felől volt jól megközelíthető ; nyugaton a Sármellék mocsarai, keleten a Balaton, délen a kis Balaton zárják körül, csak délkelet felé a kis és nagy Balatont öszszekötő szorosnál kereshetünk további közlekedési vonalat, ugyanott, a hol ma az országút és két vasútvonal használja fel akót