Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

előrenyúló földnyelvet. A Kis-Balatont környező mocsáros terület Fenéktől észak felé a Héviz mentén több, mint '20, délfelé pedig Csákány és Simonyi felé kereken 50 km.-nyire terjed ki, tehát Fenék nyugat felől kereken 70 km. hosszúságban meg nem közelíthető ; kelet felől a Balaton zárja el, a melynek szélessége Fenéktől észak felé még mintegy 15 km., dél felé ugyan alig 2 km., de a Kis- ós Nagy-Balaton közti mocsaras területen áthatolva, a Nagy-Bereknek Marcaliig kinyúló mocsarai miatt csak egy kb. 40 km.-es kitéréssel lehet kelet felé közlekedni. Jíyen hozzáférhetetlen helyen rórnai Castrum létezését hajlandó vagyok kétesnek, vagy legalább is valószínűtlennek tartani, a míg ásatások kézzelfogható bizonyságot nern nyújtanak arra nézve, hogy a Rómertöt ásatás nélkül, csak felszini megfigyelés alapján rómainak megállapított fenéki Castrum valóbin az, a minek ő állította. Ami dr. Fináli Gábornak Fenék római eredetére vonatkozó kételyét illeti, azt hiszem, hogy az 1899. év folyamán teljesített s alább leírandó ásatásunk eredményével o kétely tökéletesen el van oszlatva. Ami pedig Fenék római elnevezését illeti, hagyjak azt egyelőre eldöntetlen kérdésnek és térjünk most már át a Fenéken eszközölt ásatásokra. 4 Egyesületünk egyik fő célját Zala-, Somogy- és Veszprémvármegyék területén nagy számban előforduló ős-, ó- és középkori telepeknek szakszerű ásatások utján leendő felkutatása és kiaknázása képezvén, ez irányú működésünket 18J9. év január havában kezdtük meg. Kedvező alkalmat erre a Festetics-féle hitbizományi uradalom fenéki gazdasága szolgáltatott, midőn Fenék pusztán (Mogentiana területén) egy új gazdasági út kiépítését határozták el. Az új út folytatását képezi a fenéki „kastély" nevezetű épülettől az országútra vezető régi útnak s az országutat átszelve, keleti irányban halad a Balaton felé. Az új út több kisebb-nagyobb halmon vezetvén keresztül, az út egyenessé tétele céljából ezen halmok eltávolítása, lehordása vált szükségessé. E munkálat közben az uradalmi munkások a halmok alatt egy régi, hatalmas épület alapfalaira bukkantak s minthogy az alapfalak kitűnő minőségű kőanyaga az ugyanazon időbon tervbe vett pusztai iskola felépítéséhez igen alkalmasnak mutatkozott, az uradalom elhatározta a kőanyag kiaknázását.