Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

Fenék (Mogentiana), és területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése. Irta CSÁK ÁRPÁD. (Hároa> képme'léklettel.) A Balaton délnyugoti részén, a cserszegi hegység nyúlványaként elterülő keszthelyi fönsík végső pontján, Koszthelytől délnyugoti irányban, mintegy 6 kilometer távolnyira fekszik fenék puszta, a gróf Festetics-féle hitbizományi birtok egyik legszebb és legértékesebb gazdasága, hol a hitbizomány jelenlegi ura : Festetics Tassilo gróf, a mezőgazdaság mellett, nagy szarvasmarha-tenyésztéssel, továbbá angol félvér- és telivér lótenyésztéssel is foglalkozik és mintaszerű istállókkal rendelkezik. Azt a földterületet, a melyen jelenhg Fenék puszta, vagy major fekszik, hajdan délről és nyugotról a Kis-Balaton s a Héviz fölös vizének kiöntéséből keletkezett áthidalhatatlan mocsarak és ingo^ányok. keletről pedig a Balaton tették hozzáférhetetlenné ; a délkeleti oldalról pedig csupán a Kis-Balatonon át a Balatonba ömlő Zala vizén, az úgynevezett ,,foly ás

1

'-ow keresztül volt megközelíthető, mely vizén, miként jelenleg, úgy hajdan is híd, és pedig minden valószínűség szerint hajóhíd vezetett keresztül s e hajóhíd képezte az egyedüli közlekedési eszközt a zalai s a somogyi partok között. Csupán csak az északi oldalról állott Fenék szabadon és volt akadály nélkül megközelíthető. Eme előnyös helyzeténél fogva, hadászati szempontból, erődítési célra kiválóan "alkalmasnak mutál kozott, mely előnyös helyzetét a világuralomra törekvő, hatalmas római nép éleslátása, Pannónia meghódítása után csakhamar fel is ismerte. A római uralmat megelőzőleg, a Krisztus születése előtti századokban, a bronzkort követő vaskorban, hazánk dunántuh