Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - V. Molnár László: Kanizsa vára a Nádasdyak korában (1532–1568)

HADTÖR TÊNELEM 79 Újudvaron 1 kerek malom Gabonavetemény száma [holdszám szerint] Kanizsán 178 hold rozs 295 hold búza + 6 gabona hold Mikefalvai mezőn 12 hold búza 23 hold rozs Szepetneki mezőn 20 hold búza 27 hold rozs Marthonffalvai mezőn 150 hold rozs Gelsei mezőn 76 hold rozs 12 hold búza Tavaszi vetemények száma Kanizsai mezőn 135 hold zab Ujudvari mezőn 65 hold zab Gelsei mezőn 119 hold zab 6 hold árpa 1 hold kender • Szepetneki mezőn 14 hold zab 1 hold árpa 6 hold borsó Csicsai mezőn 2 1/2 hold len Bereny mezőn 1 hold len Marthonffalvay mezőn 14 hold borsó Kanizsai mezőn 12 hold borsó Széna Szentpált 1 kazal széna Szentpétert 4 kazal széna Gelsén maradék széna Szentgyörgyön 3 kazal széna Újudvaron 1 kazal széna Ujnépen 2 kazal széna Kanizsán az várban 1 kazal széna Kertbéli vetemények száma Kanizsai kiskertben 102 ágy vöröshagyma 52 ágy fokhagyma 27 ágy petrezselyem 1 hold dinnye Az Inventáriomba adatott pénzt teszen 473 forintot és 48 pénzt. Miután áttekintettük az ó- és újvár tartozékait, térjünk át a bástyák és kapuk ismertetésére! Mint már utaltunk rá, Kanizsa várát vastag palánkfal vette körül, a hatalmas földbástyákon pedig általában három, de szükség esetén 6—8 ágyút is elhelyezhettek. A várfalon belül mintegy 10 öl széles, téglával és kavicscsal kirakott út vezetett körbe. Kívülről, a várfalaktól nem messzire húzódott az állandóan vízzel teli árok, s ezen túl már csak a Bajcsáig terjedő, süppedős mocsár volt látható, amelyet a Kanizsa-patak vize táplált és távolabbról egy nagy tónak látszott. A mocsáron át fából kirakott út vezetett a várba, amit veszély esetén gyorsan fel lehetett szedni. A bástyák többféle célt szolgáltak: megfigyelőhelyek és lakóhelyek is voltak. Minden magyar várban, így Kanizsán is megtaláljuk a doboló (vagy virrasztó, strázsáló) bástyát, ahol a rézdobokat tartották az ellenség közeledésének és a kapunyitásnak jelzésére. A bástyák egy részében éléstár és raktár állt, de a kapuállóknak is itt volt a szállásuk. A bástyák a magyar módra épült várakban vagy a várkapuk mellett voltak, vagy közvetlenül ezekből nyíltak a kapuk. Ez utóbbiak száma a vár nagyságától függött, s a legtöbb erősségnél — a hármas rendszernek megfelelően — három kaput találunk. Ahány nagyobb kapuval rendelkezett a vár, rendszerint annyi porkoláb volt benne, mivel minden kapu őrzését külön porkolábra bízták. A kapunyitás és -zárás háromszoros ,,Jézus!" kiáltással és a seregdob verésével történt. A kapukulcsokat a porkolábok vették magukhoz, akik éjjel senkit sem bocsátottak be a várba. 6 Ezt a tisztet az 1560-as évek közepén egy Vida nevű személy töltötte be Kanizsán, aki a torony melletti házban lakott, és több olyan, Nádasdy Tamáshoz írott levelet ismerünk, amelyeken az ő névaláírása is szerepel. 1567-ből származik az a jelentés, amely szerint: ,JVagycsütörtökön hoztunk volt egy janicsárt ide, kit Benedök uram [Szalay Benedek] az te nagyságod számára foglala tőlünk . . . ezért nagyságodnak könyörgönk, nagyságod hadná békét vele, had adnánk el, mert ím minekönk másfél száz forintot adnának érte. Ha nagyságod el akarja venni, nagyságodnak odaengedjük az másfélszáz forintért. Nagyságodtul kegyelmes választ várunk . . . Ez levél költ Kanizsán, csütörtökön, anno domini 1567. Nagyságod szegény szolgái: Némöt György, Thük Benedök, Zalay Pál, Bogdán Dömötör, Nagy Benedök, Vida porkoláb, Rüskochy Miklós, , Sarzegy Péter. " 4 7 Szalay Benedek tiszttartó Nádasdy Tamáshoz írott levelében szintén említést tesz Vida porkolábról: „Az ki török felől írtam vala nagyságodnak, nagyságod is írt vala énnekem, hogy bebocsássam, ím felküldtem Wida porkolábtól, mert az sarcolása teszen úgy mint ötszáz forintra való sommát. Itt olyan török nincsen, ki kezes lenne érette, ha Piri aga [Lufti bin Piri koppányi aga] kezes lenne érette, nagyságod akaratjából bebocsátnám..." A magyar vártartás szerint az újonnan fogadott katonák a vár kapujában tették le esküjüket. A már idézett 1566-os inventárium Kanizsán a ,,belső", a „közép" és a Kenéz kapuról tett említést. Ez utóbbin 1 tarack, 8 fanyelű szakáiláb (szakállas puska) és hozzávaló 64 golyóbis volt található.

49 A korabeli források arról tanúskodnak, hogy a kanizsai őrség az 1550—60-as években szinte teljesen fizetetten volt. Egy 1556-os zsoldjegyzék szerint: „Anno domini 1554 Szent Mihály napján [szeptember 29] kezdetett uraim [a huszárok közhasználatú megszólítása] fizetése Kanizsán az naptul fogva pünkösd hónap XXI. napjáig, in anno 1556 az hónapot 30 napra számlálván teszen huszonegy hónapot. Az huszonegy hónap alatt fizettem az lovagnak [ lovasnak] tizenhét hó pénzt, az gyalognak fizettem tizennyolc hóra. Immár kire az lovagnak nem fizettem teszen négy hónapot. Az gyalognak hármat... De azelőtt hol és mely nap fizettenek nekik, arrul semmi lajtstromot nem láttam. "

5 ° 1557 júliusában a Kanizsán szolgáló tizedesek az alábbi levélben kértek segítséget Csányi Ákos várnagytól: „ Vitézlő Urunk, örökké való szolgálatunkat ajánljuk mint urunknak. Ez mostani pénzt kit kegyelmed adott volt, jól tudja kegyelmed minemű drágaságban vagyunk, azt még annak előtte elköltöttük . . . immár egy néhányak mind felkeltenek, hogy mind elmenjenek, de mégis tartóztatnák, de immár nem tarthatjuk [ti. őket], mind velők egyetembe meghalunk éhen."

51 A kért segítség bizonyára késett, mert ezt követően a kanizsai ,4ovasok és gyalogosok fejenkint" fordultak Csányi Ákoshoz: „Könyörgünk te kegyelmednek, az nagy Istenért, hogy te kegyelmed viselné gondunkat az fizetés felől, mert Isten után csak te kegyelmedben vagyon bizo-