Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a doni fronton. (1942. április–1943. június) II. rész

92 HADTÖR TÊNELEM A következő napokban csak harcá­szati jellegű harctevékenység — harc­felderítő vállalkozások — zajlottak le. Szeptember 19—20-án semmiféle esemény nem volt. Szeptember 21-én délután váratlanul fellángoltak a har­cok. Az Urivtól É-ra 6 km-re elterülő magaslati terepen — a 7. könnyű had­osztály északi védőcsoportjával szem­ben — egy-két század erejű szovjet gya­logság nyomult előre öt harckocsi tá­mogatásával. Az északi védőcsoport csapatai erős elhárítótűzzel vissza­vonulásra kényszerítették a szovjet 25. gárda lövészhadosztály harcba­vetett csapatait. A fentiekkel egy­idejűleg, Uriv-Goldajevka és Gyevi­ca között, Urivtól 4 km-re D-re — északi irányba — századerejű szov­jet vállalkozás zajlott le, amely — a fentiekhez hasonlóan — sikertelenül végződött a magyar csapatok elhárí­tó tüzében. A másnap, szeptember 22-én reggel 06 óra után kiadott reg­geli jelentés szerint a 21-ről 22-re forduló egész éjszaka erős szovjet tüzérségi tűz érte a XXIV. páncélos hadtest egész védelmi sávját. 1 Szep­tember 22-én reggel 07 óra körül a szovjet 25. gárda lövészhadosztály 81. gárda lövészezrede és a 130. harc­kocsidandár több — századerejű gya­logsággal és néhány harckocsival tá­mogatott — vállalkozást hajtott végre a 7. könnyű hadosztály északi védő­körlete ellen a Szeljavnoje és Uriv közti sávban. A szovjet csapatok harcfelderítő vállalkozásai szeptem­ber 23-án és 24-én újra és újra meg­ismétlődtek. 2 Szeptember 25-től október 11-ig a pécsi IV. hadtest parancsnokságá­nak irányítása alá került a Don-kö­nyök arcvonalszakasz. A viszonyla­gos nyugalom tovább tartott, csak kisebb harci események zavarták meg a téli állásaikat kiépítő csapatokat. Szeptember 28-án a reggeli jelentés szerint Szeljavnojetól 3 km-re K-re szovjet felvonulást észlelt a magyar felderítés, illetve ezzel egyidejűleg szovjet felderítés folyt Urivnál. Szep­tember 29-én pedig két ízben érte szovjet légitámadás a 7. könnyű had­osztály védelmi sávját. 3 1942 szeptemberére befejeződött a 2. magyar hadsereg teljes felvonu­lása a Don-menti frontszakaszra: az északi — bal — szárnyon a III. had­test helyezkedett el a 9. és 6. könnyű hadosztályokkal, középütt (Sztoro­zsevoje és a Szoszna-torkolat kö­zött) egy 40 km-es sávban védett a német XXIV. páncélos hadtest: a 168. német és a 20. és 7. magyar könnyű hadosztályok, a déli — jobb — szárnyon volt a VII. hadtest a 13. és 23. könnyű hadosztályokkal. A Don-könyök terepviszonyaira vonatkozólag az alábbiakat írták a korabeli jelentések: ,A meder (ti. a Don) szélessége átlag 140-150 m (.. . ) Sztorozsevojétól D-re, Novo Uszpenka és Szeljavino (helyesen: Szeljavnoje) - szovjet hídfőben ­közötti területre általában jellemző a sűrű vízmosásos felárkoltság. A víz­mosásos árkokban a bozótos, bokros növényzet rejtőzködési lehetőséget nyújt. A frontvonal e területen hú­zódott keresztül. A felárkoltság a mozgási lehetőséget erősen nehezítet­te. A frontvonalba eső Uriv telepü­lés házai szétszórtak. A belső parcel­lák nagy kiterjedésűek, gyümölcsfák­kal beültetve. A falu áttekintése emiatt nehéz." A terepleírás az aláb­biakban folytatódik: „Goldajevka fe­lé és attól dél-délnyugatra viszony­lag sűrű, lombos erdő terül el. A Don jobbpartja ezen a részen is kevésbé meredek. A frontszakasz ezen részén ritka úthálózat. Goldajevkától D-re kb. 1,5-2 km távolságra a Gyevica­patak mellett terül el Gyevica falu. A falutól К felé a terep enyhén lej­tősödik a Don folyóhoz. A falu és a Don folyó között elterülő terület ala­csony fekvésű. Általában ritkás, bo­zótos növényzet borítja." 3 Október hónap is nyugodtan telt el. Csak az október 4-i reggeli jelentés közölte, hogy a IV. hadtest sávjában, Szeljavnojetól K-re 3 km-re vertek vissza a magyar csapatok egy kis szovjet harccsoportot. Október 5-től 10-ig teljesen eseménytelenek voltak a jelentések. Október 11-én este 22 óra 15 perckor a 2. magyar hadsereg jelen­tette, hogy a Don-könyök arcvonal­szakasz újra a német XXIV. páncélos hadtest irányítása alá került, bele­értve a 7. könnyű hadosztályt is. A napi jelentés még közölte azt is, hogy a nap folyamán a német nehéztüzér­ség több telitalálattal lerombolta az egyik urivi templom tornyát, illetve több szovjet bunkert a szovjet főel­lenállási vonalban. Az október 17-i napi jelentés szerint a 7. könnyű had­osztály páncélelhárító fegyverzete 2­ről 3 db nehéz páncéltörő ágyúra nö­vekedett. Október 24-én a reggeli órákban a 7. könnyű hadosztály sáv­jában szovjet harcfelderítés kezdő­dött: a magyar csapatok tűzzel el­hárították az előnyomuló szovjet osztagokat. Az október 30-án reggel 07 óra 10 perckor kiadott jelentés szerint a XXIV. páncélos hadtest­nél, Goldajevka és Uriv között szov­jet harcfelderítés folyt a reggeli órákban. Közölték még, hogy sa­ját felderítés szerint: Urivtól ÉNy­ra a szovjet 25. gárda lövészhadosz­tály 81. gárda lövészezrede, attól É-ra 78. gárda lövészezrede tevé­kenykedik, Urivtól D-re pedig a szov­jet 160. lövészhadosztály 443. lö­vészezredének III. zászlóalját ész­lelték. 4 1942. november 5-én leesett az első hó a Don-menti fronton. Más­nap, november 6-án elrendelte a 2. magyar hadsereg parancsnokság az ún. „villámcsoportok" megszerve­zését hadtestparancsnokság közvet­lenben. Egy „villámcsoport" három szakaszból állt, szakaszonként egy páncélromboló rajjal, egy géppisz­tolyos rohamrajjal, egy golyószórós rohamrajjal, egy nehézpuskás félraj­zai és egy gránátvetős félrajjal. A magyar védelem esélyeit nagy­ban rontotta, hogy november 10-én az urazovói repülőtéren települt ma­gyar 4/1. bombázó repülő-századot hat Ca—135-ös bombázógépével visz­szavezényelték Magyarországra. Az 1/1. vadászrepülőszázad egy részét (pk.: Bánlaky György főhadnagy) a Héja típusú gépekről átképezték né­met gyártmányú Messerschmitt Me— 109F 4B típusokra. Kezdetben 4 db, majd 12 db géppel rendelkezett a század. Az átképzés alatt csak az 5/2. vadászrepülő-század állt harc­készenlétben Ilovszkojén 3 db üzem­képes Héja vadászgéppel. Ezeket az egységeket is a német 52/Ш. vadász­repülő-osztálynak rendelték alá. 5 Hosszú nyugalom után, novem­ber 4-én hajnalban érte a XXIV. német páncélos hadtest magyar 7. könnyű hadosztályának vonalait szovjet sorozatvető (ún. Sztálin-or­gona) tűz, miközben más arcvonal­szakaszokat gyenge szovjet tüzérségi zavarótűz csapások értek. 6 Novem­ber első felében is csak a kölcsönös tüzérségi tevékenység, illetve a harcá­szati szintű harcfelderítő tevékenység volt a jellemző a Don-könyökben. November 5-én leesett az első hó a Don-mentén, s az egyre erősödő fagy hatására november 17-re 10-12 cm-es jégkéreg képződött a Don fo­lyó vizén. November 11-én a XXIV. német páncélos hadtest sávjában összponto­sított német és magyar tüzérség az urivi és a két otticsihai hidat lőtte. Az esti órákban a páncélos hadtest sávjában tevékenykedő német 625. és 861. nehéztüzér-osztályok újra az urivi hídra és környékére mértek tűz­csapásokat. Négy napi nyugalom után, november 11-én délután 16 óra körül újra gyenge szovjet tüzérségi zavaró tűz érte Uriv D-i körzetét. 7 November 12-én szovjet harcfel­derítő vállalkozások zajlottak le a 7. könnyű hadosztály sávjában: a vissza­vonuló szovjet osztagok három halot­tat és hat foglyot hagytak vissza. Másnap, 13-án a magyar földi felderí­tés megállapította, hogy a Don K-i partvidékén, Troickojéból Uriv felé két szovjet zászlóalj menetelt. Felte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom