Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - V. Molnár László: Kanizsa vára a Nádasdyak korában (1532–1568)

HADTÖRTENELEM 75 A Reese melletti török lesre vá­laszul Tahy Ferenc előbb Korotna, majd Kálmáncsa, Szentlőrinc és Csur­gó mellett vert szét kisebb ellenséges erőket, s ezekért a sikeres akciókért 1560-ban az uralkodótól Öreglakot és Balatonberényt kapta jutalmul. A kanizsai kapitánynak ugyancsak jelentős része volt a hírhedt hegyes­di török vár elleni támadásban, ami­kor 1561. április 4-én Magyar Bálint fonyódi, Gyulaffy László csobánci és a Nicolas Salm vezette győri hely­őrség katonáival 10 napi ostrom után bevették a gyűlölt erődöt. He­gyesd török parancsnokát fogoly­ként Bécsbe szállították, majd a vár falait a környékbeli lakossággal földig romboltatták le. 27 Az 1560-as évek elejétől Arszlán pécsi pasa rendszeresen megtámadta a kanizsai és a szigetvári végváriakat, sőt 1562 tavaszán a Dráván túl, Mo­noszlónál palánkvárat kezdett épít­tetni, hogy onnan mindenkor szem­mel tarthassa a portyázó magyar helyőrségek katonáit. Erről Zrínyi Miklós, a szigetvári kapitány megbíz­ható kémeitől hamarosan tudomást szerzett, ezért az Arszlán pasa elleni közös katonai akcióra szólította fel Kanizsa és Babócsa várának parancs­nokait. Ennek megfelelően a fenti három helyőrség egyesült katonasága olyan váratlanul lepte meg a törökö­ket, hogy azoknak még csapataik hadrendbe állítására sem maradt ide­jük, s így rövid, de annál hevesebb küzdelem után kénytelenek voltak megfutamodni. 28 1566 szeptemberében a kanizsaia­kat nagyon lesújtotta Szigetvár török kézre kerülése, mivel legnagyobb igyekeztük ellenére sem tudtak segít­séget nyújtani Zrínyi Miklósnak? 9 Ebben az időben ugyanis Tahy Fe­rencet a várőrség nagyobb részével az uralkodó a győri táborba rendel­te. Zrínyi György vicekapitány — a „szigetvári hős" fia — azonban nem indulhatott apja megsegítésére, mivel neki akkor Kanizsa védelmét kellett irányítania. Szigetvár török kézre kerülését követően, 1566. szeptember 15-én Szokoli Musztafa budai beglerbég Zrínyi levágott fejét I. Miksa (1564— 1576) császárnak küldte el, aki ud­vari orvosával azt bebalzsamoztatta. A levágott fejet ezt követően előbb Kanizsára vitték, ahol a Ferenc-ren­diek templomában három napig köz­szemlére tették, majd nagy pompá­val Csáktornyára szállították, s ott a családi sírboltban Zrínyi első felesé­ge, Frangepán Katalin mellé temet­ték el. 1567 nyarán aztán újabb csapás érte a kanizsaiakat Tahy Ferenc ha­lálával, akinek a helyére Zrínyi Györ­gyöt nevezték ki. Az új kapitány azonban csak rövid ideig töltötte be ezt a tisztét, mivel Keglovits Péter halála után ő lett a csáktor­nyai vár tulajdonosa, s ezért lemon­dott a kanizsai parancsnokságról. Zrínyi Györgyöt követően Kani­zsa élére a XVI. század közepének egyik legkiválóbb végvári tisztjét és leghíresebb bajvívó katonáját, Thury Györgyöt nevezték ki, aki rendkí­vüli harci erényeivel már ezt meg­előzően is számos ütközetben ki­tűnt, ezért Miksa császár Pozsony­ban lovaggá ütötte. 30 Várerődítési munkák A török csapatok meg-megújuló támadásai már az 1550-es évek kö­zepétől arra kényszerítették Nádasdy Tamást, hogy a várat megerősítse és egy esetleges hosszabb ostromra is felkészüljön. Therjék Tamás, aki a maga korában híres építőmester volt, ezt jelentette Kanizsáról 1555. októ­ber 6-án: „Az közfalnak czövekeit és gerendáit felverettem vala, félig fel vagyon rakva, az kik látják mind di­csérik. Lövőhely két helyen lészen rajta: a víz-szinten, s azon felül." 3 l Ezek az erődítési munkák szaka­datlanul folytak, így előbb Szele Ja­kab tiszttartó irányításával 1567 ta­vaszáig, majd az azt követő évtized­ben is. Szele Jakab 1558-ban kelte­zett levele szerint: az építőmunká­sok a palánkfalak és a bástyák föld­del való feltöltésén dolgoztak, de 6. ábra. Zrínyi Miklós gróf, a ,,szigetvári hős". 7. ábra. I. Ferdinánd német-római csá­szár és magyar király. nem lévén elég vasszegük, a kötések­kel kissé hátramaradtak. A követke­ző év januárjában pedig azt jelentet­te Kanizsáról Nádasdy Tamásnak, hogy a Rajky-bástya és a mellette húzódó palánkfal feltöltését elvégez­ték, s befejezték a kapu melletti bás­tya felépítését is. Ez utóbbi vastag­sága — a tiszttartó jelentése szerint — kívülről 3 öl, belső oldalán pedig 2 öl. Szele Jakab leveléből kiderül, hogy a Szalay Lénárt és a Máté diák bástyái között húzódó falakat is meg­fonták, továbbá a szükséges ,J.övő­8. ábra. Nagy Szulejmán szultán. Domi­nicus Custos metszete a XVI. századból. (Magyar Történelmi Képcsarnok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom