Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Hadtörténelem - V. Molnár László: Kanizsa vára a Nádasdyak korában (1532–1568)

72 HADTÖRTÉNELEM 2. ábra. Nádasdy Tamás teljes vértezetben. (Magyar Történelmi Képcsarnok} Ismeretes, hogy fiának, Ferencnek is jónéhány alkalommal vitái voltak a bécsi udvarral, főleg a tizenötéves háború időszakában. Nádasdy Ferenc ugyanis nehezményezte, hogy a súlyos haditerhek és katonai veszteségek elsősorban a magyar lakosságot sújtották, de kifogásolta azt is, hogy a bécsi udvar nem elégséges támogatása miatt a háború értelmetlenül elhúzódik, ami újabb terheket ró a föld népére.

4 Köztudomású, hogy a Nádasdy-család leszármazottjai közül többen a 17. században a Habsburgellenes nemzeti függetlenségi mozgalmakhoz csatlakoztak. így ott találjuk őket Bocskai István (16041606) és Bethlen Gábor (16131629) erdélyi fejedelmek felkelői között, akikkel vállvetve a rendi és nemzeti sérelmek orvoslásáért küzdöttek.

5 A Wesselényi-összeesküvés idején Nádasdy Ferenc országbíró csatlakozott a Habsburg abszolutizmussal elégedetlen főurak csoportjához, amiért 1671-ben fej-és jószágvesztésre ítélték, ingó- és ingatlan vagyonát pedig elkobozták. Nádasdy Tamás óriási összegeket áldozott a török elleni harc megszervezésére, dunántúli birtokainak védelmére. A legfontosabb feladatnak ez idő tájt az állandó török előnyomulás, valamint a portyázó-fosztogató katonai akciók megfékezését tekintette. Ezért 1555-ben emlékiratban fordult Miksa főherceghez, a későbbi magyar királyhoz (uralkodott: 1564—1576), amelyben részletesen kifejtette a dunántúli végvári rendszerre vonatkozó nézeteit. Ebben Nádasdy Tamás rámutatott arra, hogy még a leggazdagabb főurak számára is milyen hatalmas költséget jelent a végvárak karbantartása, a végvári katonaság élelmezése és zsolddal történő ellátása, a szükséges fegyverzet és lőporkészlet beszerzése. Ezért arra kérte a Habsburg-uralkodót, hogy kölcsönözzön hadifelszerelést a magyar várak számára, mert különben ezek képtelenek lesznek ellátni feladatukat, azaz a mögöttük levő országrészek védelmének biztosítását.

6 Nádasdy nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is jól ismerte a török elleni harcok sajátosságait és nehézségeit. Várai élére mindig olyan kapitányokat állított familiárisai közül, akik megfelelő katonai tapasztalattal rendelkeztek.

7 De ő maga is mint horvát—szlavón bán, országos főkapitány és nádor gyakran részt vett ezekben a küzdelmekben, amelyekben mindenkor férfias helytállást tanúsított. Ugyanerre nevelte fiát, Ferencet is, akit felnőtt korában a híres „fekete bég" néven emlegettek. Bár — mint arra már utaltunk — közéleti elfoglaltsága miatt Nádasdy Tamás néha hónapokig távol volt birtokaitól, azok védelme sohasem kerülte el figyelmét. így történt ez Kanizsa esetében is, amely az ország három részre szakadását követően nemcsak Nádasdy birtokainak, de a dél-dunántúli végvárak egyik legszámottevőbb láncszemévé vált. A vár falainak és épületeinek állandó karbantartása, a várőrség ellátása és felszerelése érthetően a Nádasdy-birtokok jelentős javait emésztette fel. Ugyanakkor az egyre gyakoribbá váló török támadások s a vártartomány falvait pusztító ellenséges katonai akciók arra sarkallták Nádasdy Tamást, hogy a kanizsai várat mindenáron megtartsa.

8 A törökellenes harcokban Amikor az oszmán had 1532-ben Kőszeg alól visszafordult, ennek hírére Török Bálint, Bakity Pál ésPekri Lajos csapataikat és a környékbeli dél-dunántúli várak, így Kanizsa, őrségeit egyesítve a portyázó, fosztogató ellenség üldözésére indultak. Szeptember 27-én érték utói a zsákmánnyal és foglyokkal visszatérő törököket, amint azok éppen a Murafolyón, Herbordfa mellett igyekeztek átkelni. A kibontakozott öldöklő küzdelem alig másfél óra alatt eldőlt, mivel az üldözőknek csak lovasságuk volt, s így a török ágyúk rettenetes mészárlást vittek végbe közöttük. E harcokban a kanizsaiak parancsnoka, Huszti György alól is kilőtték a lovát, majd számos társával együtt Konstantinápolyba hurcolták fogságba.

9 Buda elfoglalása után két évvel, az 1543—1544-es esztendőben a török újabb, jól előkészített hadjáratot indított a magyarországi végvárak egy részének elfoglalására. E harcok során csapatai egymás után tűzték ki a félholdas zászlót Pécs, Szekszárd, Simon tornya, Fehérvár és Tata várának bástyáira, sőt Ulema pasa Csáktornyát és Kanizsát is megtámadta, de ez utóbbiak bevételével nem boldogult. 1542-ben ugyanis I. Ferdinánd Zala megye főispánjává Zrínyi Miklós horvát bánt nevezte ki, s az ő személyében valóban kiváló katona vette kezébe a dél-dunántúli törökellenes harcok irányítását.

1 ° Zrínyi és Nádasdy mindent megtettek, hogy Kanizsát jól felkészítsék a soron következő török ostromokra, ezért 1548-tól minden évben nagy mennyiségű élelmiszert és lőport halmoztak fel a várban. Ismeretes volt ez a többi dél-dunántúli várkapitány előtt is, akik többször kértek segítséget a kanizsai parancsnoktól, így 1549-ben Horváth Markó szigetvári kapitány levélben kérte Nagy Máté kanizsai tiszttartót, hogy küldjön élelmet számukra, mert a törökök a környékről mindent elvittek: „Nemes vitézlő és énnekem 3. ábra. Kanizsai Orsolya, Nádasdy Tamás felesége.