Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Fülöp Gyula: Veszprém megye önkormányzati igazgatása a felszabadulástól a tanácsok megalakításáig (1945–1950)

126 MÚVELŐDESTÖR TENET megalakulását ismerjék el, működésüket ne akadályozzák és korlátozzák, és a hivatali eljárásaikban a határozatikhoz alkalmazkodjanak."

3 A jogszabály azon szakasza, hogy a NB-k tartózkodjanak a közigazgatási tevékenységtől, az akkori időszakban nem valósulhatott meg. A meglevő háborús helyzet és az ebből adódó egyéb körülmények, valamint a központi utasítások és más intézkedő szervek hiányában a NB-ra hárult a közigazgatás szervezése, vezetése, több esetben annak az ellátása is. Amíg az ország egész területe nem vált szabaddá, a NB-k a legtöbb helyen kizárólagos hatalmi és igazgatási tevékenységet végeztek, a kormánynak Budapestre érkezéséig (április 12.) a helyi közigazgatás igen fontos szervei maradtak.

4 A fenti megállapítás különösen érvényes Veszprém vármegyére. A már vázolt okok lényegében a NB-k megalakulására is kihatnak. Jellemző a reakció beépülése. A legtöbb helyen népgyűlésen történt a megválasztásuk. Azonban arra is volt példa, hogy a — közigazgatás helyi, nem demokratikus szellemű vezetői — a községi jegyzők, vagy a bírók hívták össze és ők is irányították az üléseket. így el tudták érni, hogy az embereiket jutassák be a NB-okba. A kialakulásukat nagymértékben hátráltatta az a körülmény is. hogy az egyes pártok vagy egyáltalán nem, vagy csak lassan szerveződtek. A taglétszámuk is változó volt, pl. Révfülöpön 4, Nemesszalókon 11, Bakonytamásin 17 tagú NB-t hoztak létre. A főispán meg is állapította, hogy: „a Vármegyei körutam alkalmával sajnálattal tapasztaltam, hogy a NB-k nincsenek szabályszerűen megalakítva. A községek teljese/t tájékozatlanok erre vonatkozóan". így több helyen a NBkat újjá kellett szervezni, mert nem a Függetlenségi Frontba tömörült pártokbóljöttek létre.

5 A vármegyében a NB-k látták el az összes állami teendőket. Újjászervezték a rendőrséget, helyreállították a közbiztonságot, megszervezték a közlekedést, az újjáépítést, a közmunkát, a romeltakarítást, a mezőgazdasági termelés beindítását, segítették a földosztást, az egészségvédelem megszervezését. Több közigazgatási feladatot is elláttak. Pl. a Veszprémi NB nevezte ki a megyei rendőrkapitányt, a pénzügyi igazgatás vezetőjét, az adóügyi tanácsnokokat és az aljegyzőket. Megerősítette állásukban a kórházi orvosokat, a tanonciskolába főhivatású tanerőket osztott be, stb. Hasonló tevékenységet láttak el a megyeben létrejött többi NB-k is. így a balatonfüredi, a gyenesdiási, a révfülöpi stb. NB-ok.

6 A fenti példákból is látható, hogy a NB-k ebben az időben széleskörű igazgatási tevékenységet végeztek, amelyet sokszor a közigazgatás kiépülése után is gyakoroltak. Ez vitákra, összetűzésekre adott okot, nem javította a közigazgatási szervek és az NB-k kapcsolatát. A főispán 1945. május 28-án körlevélben szólította fel a járási székhelyek NB-ait, hogy tartózkodjanak a kinevezések gyakorlásától, ne végezzenek közigazgatási feladatokat, mert a 14/1945. M. E. sz. rendelet szerint nem közigazgatási szervek. Míg megyei szinten a főispán, községi vonatkozásban a jegyzők próbálták fokozatosan szűkíteni a NB-k közigazgatási tevékenységét. A 14/1945. M. E. sz. rendelet a közigazgatás megszervezésének csak az alapvonalait jelölte ki, az ország felszabadításával ennek a részletes rendezése is szükségessé vált. Ezért bocsátotta ki a kormány április 26án az 1.030/1945. M. E. sz. rendeletét „A közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14/1945. M. E. sz. rendelet kiegészítéséről" P Ez a jogszabály valójában az önkormányzati szervek (testületek és egyéni) működésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket rögzítette. Elsősorban arról rendelkezett, hogy „ahol eddig még nem történt meg, haladéktalanul meg kell alakítani a törvényhatósági bizottságokat és a képviselő testületeket". A megalakításuknál elismerte a szakszervezetek képviseletét is. A pártok és a szakszervezetek képviseleti arányait a NB-k állapítják meg, a képviselőket maguk a pártok, illetve a szakszervezetek küldik. (2. §.) A tagok létszámát már a 14/1945. M. E. sz. rendelet is csökkentette s az új szabály ezt megerősítette. Jelentős változást eredményezett az önkormányzatok belső összetételében, a régi formát új tartalommal töltötte meg. így többek között: — teljesen eltörölte a virilizmust, — kimondta, hogy az önkormányzati testületek hivatalbóli tagjai közül csak az önkormányzati testületek által választott tisztségviselőknek van szavazati joga, — az önkormányzati testületek a választott és kiküldött tagokból alakulnak meg. Minden más címen történő tagságot megszüntette-, — rendes tagok egynegyedének megfelelő számú póttagok választását rendelte el. Az önkormányzati testület tagja lehetett (7. §.), aki (24-dik életévét betöltötte és gyámság, gondnokság vagy csőd alatt nem állott, (2) élet-, vagyon- vagy szemérem elleni bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, valamint népbíróság által büntetendő bűntett, vagy vétség miatt el ítélve nem volt — kivéve, ha a büntetés kiállítása, végrehajtásának elévülése, vagy kegyelemből való elengedése óta 10 év már eltelt. A rendelet megismételte, hogy >r

A törvényhatósági bizottságok, illetve a községi képviselő testületek megalakulásával a Nemzeti Bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnik." (11. §.) Szabályozta az önkormányzati állások betöltését, visszaállította a háború alatt az 1942. XXII. te. alapján „átmenetileg" megszüntetett tisztviselői választásokat, a régi hírhedt főszolgabírói állást járási főjegyzői állássá szervezte át. (12. §.) Részletesen szabályozta a politikai tisztogatás kérdéseit, így a tisztviselők viszszatartását, visszafogadását és megerősítését (15—16. §.), a politikai megbízhatóságuk NB által történő igazolását. (13. §.) Egyes vezető állásokra, pl. polgármester, polgármester-helyettes, a képesítést megszüntette, más állásoknál pl. jegyző, a szükséges képesítéssel nem rendelkező személy alkalmazását lehetővé tette — egy éven belüli vizsga letétele mellett. (22—23. §.) — Új szabályozást kaptak az egyes testületi szervek szervezeti és hatásköri vonatkozásban, pl. a kisgyűlés (30—31. §.), igazoló választmány stb. összeségében megállapítható, hogy az 1030/ 1945. M. E. sz. rendelet megteremtette a közigazgatás újjászervezésének a reális alapjait. Rendezte a NB-k szerepét, amelyek politikai szervként működnek tovább, mint a Függetlenségi Front széles népinemzeti összefogásának helyi szervei. Elsősorban ellenőrzési funkciót végeztek, s állami feladatot csak külön jogszabályi rendelkezések alapján láthattak el. A közigazgatás tehát a NB-k szervezése mellett alakult újjá és a 1030/1945. M. E. sz. rendelet most már számukra a népi demokratikus átalakításnak megfelelő jogi kereteket dolgozott ki. A rendelet kihirdetése után valósult meg Veszprém vármegyében is az önkormányzati szervezet újjáalakítása. A vármegyében csak 1945 június, július hónapjaiban történt meg a viszszaállításuk, sőt a vármegyei törvényhatósági bizottság csak augusztusban alakult meg. A törvényhatóságokat és a képviselőtestületeket a megyében most már mindenütt a nemzeti bizottságok hozták létre, ők állapították meg a pártok képviseleti arányait, a tagjaikat pedig az egyes pártok és a szakszervezetek jelölték. Az önkormányzati testületekben a pártok megfelelő arányait a nemzeti bizottságok csak komoly politikai harcok útján tudták megál-