Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Fülöp Gyula: Veszprém megye önkormányzati igazgatása a felszabadulástól a tanácsok megalakításáig (1945–1950)

MÚVELŐDESTÖR TENET 127 lapítani.

8 A nemzeti bizottságoknak az önkormányzati testületek összetételére vonatkozó befolyása — mint erre a későbbiekben az egyes testületeknél utalok — a működésük későbbi szakaszán is érvényesült. A megyékben a helyi-területi igazgatási beosztást a vármegye-rendszer határozta meg. A vármegyében közigazgatási szervként működött a vármegyei törvényhatósági bizottság (továbbiakban: v. thb.), közigazgatási szervként működtek a megyei városok a kis- és a nagyközségek. A vármegye közigazgatási beosztása — 1945. január l-jén — kettő megyei város (Pápa és Veszprém), öt járás (devecseri, enyingi, pápai, veszprémi, zirci) és 174 volt a községek száma. Közülük 50 nagyközségi, 124 pedig kisközségi kategóriába tartozott. A kisközségek közül 16 nagyközséghez volt beosztva, a többi 108 kisközség 39 körjegyzőséget alkotott.

9 A nemzeti bizottságok mellett — mivel valamennyi feladatot megoldani nem tudtak — létrejöttek olyan to vábbi szervezeti formák is, amelyek keretében a demokratikus átalakulást óhajtók nagyobb számban vehettek részt az egyes konkrétan felmerülő feladatok megoldásában. Ezek az ún. népi bizottságok, amelyek jelentős szerepet töltöttek be ebben a történelmi folyamatban. E szervek ugyancsak koalíciós alapon a Függetlenségi Frontba tömörült pártok és a szakszervezetek képviselőiből szerveződtek. Ezért ezek sem lehettek mentesek a koalíció során beszivárgott reakciós elemektől, az esetek többségében sikerült bennük a haladó erők túlsúlyát biztosítani. Többségükben demokratikus fejlődés ügyéhez hű személyekből tevődtek össze. A népi bizottságokat a forradalmi átalakulás követelményei hozták létre, egyrészük a kommunisták kezdeményezéseire közvetlenül társadalmi úton alakultak meg, csak később szabályozta a helyzetüket és működési formájukat jogszabály.

1 ° Ilyen népi bizottságként működtek a demokratikus állam földbirtokrendező szervei: a községi földigénylő bizottságok, valamint ennek területi és országos szervei,

11 valamennyi településen működő termelési bizottság

12 az üzemi bizottságok,

13 a földművesszövetkezetek,

14 valamint egyéb — a köz érdekében tevékenykedő bizottságok. A népi demokratikus forradalom időszakát követően e szervek többsége fokozatosan eltűnt, a megmaradtak is megváltozott formában tevékenykedtek tovább. E tanulmánynak nem célja a népi szervek tevékenységének az elemzése, de mint a korszak ' arculatát jelentősen befolyásoló szerepük miatt tartottuk indokoltnak a meglétüknek és tevékenységüknek az említését. A tanulmányban a közigazga tás

15 egyik részterületének az önkormányzati igazgatásnak Veszprém vármegyei felszabadulás utáni változásait — a tanácsok megalakulásáig — dolgoztuk fel két fő részben: I. rész: A vármegyei önkormányzati igazgatás, II. rész: A helyi önkormányzati igazgatás — címmel. II. A VÁRMEGYEI ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS A) A vármegyei törvényhatósági bizottság A vármegye — a jelzett jogszabályok alapján — továbbra is az állam jellegzetes önkormányzata maradt. Jogi személy, amely a vármegye közösségében testesült meg. Ä közösség testületi jogait az önkormányzat keretében gyakorolta a felszabadulás utáni időszakban is. A vármegye önkormányzati szerve a vármegyei törvényhatósági bizottság. Hatáskörét — alapjaiban - az 1886. XXI. te. állapítja meg, amely szerint a vármegye: — saját belügyeiben önállóan intézkedik,— közvetíti az állami közigazgatást; — politikai ügyekkel is foglalkozik, illetve ilyen ügyeket is megvitathat és a többi önkormányzattal, valamint a kormánnyal közölhet. A törvényhatósági bizottság a törvényhatóság egyetemét képviseli a törvényhatóság ügyeiben, a területét, a szervezetét és a gazdaságát érintő kérdésekben. Működését a polgári kor utolsó ilyen tárgyú törvénye: az 1929. XXX. te. szabályozza. 1. A törvényhatósági bizottság létrehozása és összetétele A v. thb. létrehozása illetve felélesztése a már hivatkozott rendeletek alapján történt, de az összetételében jelentősen eltért a felszabadulás előtti szervezeti formától. A v. thb. összetételét — az M. E. sz. rendeletnek megfelelően — az ún. „megyei jellegű" Veszprémi Nemzeti Bizottság

1 6 alakította ki a koalíciós pártok és a szakszervezetek jelölése alapján, így a megyében is gyökeresen megújult az önkormányzat tagsága, lényegében a nemzeti bizottsággal azonos politikai, szociális összetétel alakult ki. Ez megyei viszonylatban azt jelentette, hogy a kisgazdapártiak kerültek többségbe, míg a kommunista és a szociáldemokrata, valamint a parasztpárt közel azonos létszámban kapott képviseletet. A létrejött szervezeti forma az alábbi volt:

l 7 FKP 27 tag (34,61%) MKP 14 tag (17,95%) SZDP 14 tag (17,95%) NPP 13 tag (16,67%) Szakszerv. Tan. 7 tag ( 8,97%) PDP 3tag( 3,85%) 78 tag (100,00%) A pártok által javasolt jelölés a póttagok számát is magában foglalta, mert a rendes tagok egynegyedének megfelelő számú póttagot is kellett választani, akik a rendes tagok kiesése esetén ezek helyére léptek. Az önkormányzati testületi tagságra már az I. fejezetben utaltam. Az említett rendelet 7. §-a a v. thb.ra — mint önkormányzati szervre — is vonatkozik. Az önkormányzati testületekben továbbra is megmaradt a hivatalbóli tagság intézménye. A v. thb.-nak hivatalból tagja: az alispán, a főjegyző, a másodfőjegyző, a tiszti főorvos, a járási főjegyzők, az árvaszéki elnökök, az alügyészek és a megyei városok polgármesterei.

18 (Ez Veszprém vonatkozásában kezdetben 18, majd 21 főt jelentett.) Új vonzása a szervezetnek, hogy a hivatalbóli tagok közül szavazati joga csak annak volt, akit az önkormányzat választott, míg a kinevezett tisztviselőket csak felszólalási és tanácskozási jog illette meg. Az így létrejött thb. alakuló közgyűlését 1945. aug. 4-én tartotta meg. Ezen ifj. Rainprecht Antal főispán elnökölt és az alábbiakkal nyitotta meg az újonnan megválasztott és létrejött v. thb. alakuló közgyűlését: „Ősi vármegyénk történelmi jelentőségű pillanatait éli. A demokratikus elvek alapján létrejött törvényhatósági bizottság megalakulásával egy ezredév történelme zárult le, hogy forradalmi erővel és lendülettel helyet biztosítson egy új korszaknak, amelyet mi itt akik ebben a teremben összegyültünk valamenynyien a réginél, a letűntnél szebbnek, jobbnak remélünk."

19 A v. thb. összetétele 1946. január 1-jei időponttal változik. A balatonfüredi járás átcsatolása miatt a bizottsági tagok száma 82 főre nő. Egy-egy tagot delegált a KGP., a MKP., a SZDP., és a NPP., — természetesen a nemzeti bizottság közreműködésével.

20 A v. thb. összetételében időközben több kisebb változás történt. Pl. az 1946. szept. 3-i ülésen 3, az 1947. szeptemberi ülésen 1 póttagnak a behívására került sor. A bizottság tagjainak létszámában jelentős változást hozott a Veszprém vármegyei Nem-