Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - V. Molnár László: Thury György palotai és kanizsai kapitányságának története

HADIKRÓNIKA 59 15. A kanizsai vár összefoglaló történetéről: V. Molnár László: Kanizsa vára. Bp. 1987. 16. A XVI. századi vár régészeti feltárását az 1950-es években Méri István régész végezte el, de ásatásának eredményei ez idáig még nem kerültek az olvasóközönség elé. Méri István 1976-ban bekövetkezett halála után hagyatéka Kovalovszki Júlia tulajdonába került, aki a régészeti feltáró munka anyagát átdolgozta, kibővítette, s a kézirat ebben a formájában remélhetőleg a közeljövőben publikálásra kerül. Megtisztelő volt számomra, hogy Kovalovszki Júlia szíves jóváhagyásával a Méri-féle tudományos dokumentációt áttanulmányozhattam, amelyből számos értékes információt meríthettem (lásd: Méri István: A kanizsai várásatás. (Vázlat a kanizsai vár és város történetének kutatásához.) Sajtó alá rendezte: Kovalovszki Júlia, kézirat. Nagykanizsai Thury György Múzeum.) 17. Itt szeretnék ismételten köszönetet mondani Horváth László régésznek, a nagykanizsai Thury György Múzeum igazgatójának, aki a XVI. századi vár építéstörténetére vonatkozóan számos értékes adattal szolgált számomra. 18. MÉRI István op. cit. 17., 29., 31., 19., 41., 48., 58., 64., 65., 67., 82., 88., 93., 108. 19. MAKSAY Ferenc: Urbáriumok (XVI-XVII. század). Bp. 1959. 133-148. 20. MÜLLER Veronika op. cit 41. 21. Ibidem 44-45. 22. SOÓS Imre-SZÁNTÓ Imre: Eger vár védelme 1552-ben. Bp. 1952. 17-18; 23. MÜLLER Veronika op. cit. 50. 24. SZENDREY János: Váraink rendszere és felszerelése a XVI. és XVII. században. HK. 1888. 97-98. 25. DEMKÓ Kálmán: Magyarország hadiereje a XVI. században. HK. 1917. 205. Der Autor möchte in dieser Studie an einen der berühmtesten Degen der Grenzfestungen zur Zeit der Kämpfe gegen die Türken im 16. Jahrhundert György Thury erinnern, den die Zeitgenossen „ungarischen Cid" nannten und einige Beiträge über seine Tätigkeit in Palota und Kanizsa bekanntgeben. Die Studie gründet auf einer reichen Quellenbasis und beschäftigt sich mit den Umständen, unter welchen der hervorragende Türkenbesieger, der aus dem Komitat Hont stammte, und zuerst als „erster" Husar in Újvár, Drégely und Ság diente, dann als Kapitän von Léva und als Komitatsobergespan von Bars tätig war, nach Palota kam, und mit seinem ständigen Kampf gegen die türki26. Kanizsai Orsolya, Nádasdy Tamás nejének gazdasági utasításai. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1904. 66-71. 27. SZEGŐ Pál: Végváraink szervezete a török letelepedéstől a 15 éves háború kezdetéig, 1541-1593. Bp. 1911. 75. 28. MÜLLER Veronika op. cit. 52-53. 29. SZENDREY János op. cit. 99. 30. DEMKÓ Kálmán op. cit. 337. 31. OL. E. 185. Nádasdy család levéltára. F. 17. 1566. június 9. Kanizsa várának inventáriuma, Müller Veronika i. m. 55-59. 32. CSILLAG Ferenc: Magyar és török fegyverek a XVI. század közepén. HK. 1966. 4. sz. 841. 33. SOÓS Imre-SZÁNTÓ Imre op. cit. 39. 34. TAKÁTS Sándor: Thengöldi Bornemissza János. HK. 1914. 235. 35. FORGÁCH Ferenc: Magyar História, 1540-1672. Pest. 1866. 521. 36. MÜLLER Veronika op. cit. 61. 37. DEMKÓ Kálmán op. cit. 320-322. 38. PERJÉS Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp. 1965. 62. 39. TAKÄTS Sándor: Bajvívó magyarok. Bp. 1963. 232. 40. MÜLLER Veronika op. cit. 62 -6 3. 41. A korabeli magyarországi várak karbantartásáról: Fodor Pál: Török várerődítéíd munkák Magyarországon a 16-17. században. HK. 1979. 3. sz., Gerő László: Magyarországi várépítészet Bp. 1955, uő.: Magyar várak. Bp. 1968, uő.: Várépítészetünk. Bp. 1975, Marosi Endre: Gondolatok a magyar várépítés történetéről. HK. 1970. 2. sz., uő.: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar végvárrendszer kiépítésében 1541-1592 között. HK. 1974. 1. sz., Szántó Imre: A magyar végvári rendszer kiépítése és fénykora, 1541-1593. Bp. 1980, Takáts Sándor: A magyar vár. Századok. 1907, uő.: Magyar erősségek. (Rajzok a török világból). Bp. 1915. sehen Garnisonen in der Umgebung. Der Autor schreibt ausführlich über die Geschichte des Zurückschlages des durch den Budaer Pascha Arslan, am 5.-ten Juni 1566 eingeleiteten Angriffs, über das heldenhafte Standhalten des Palotaer Hauptmanns, über seine aussergewöhnlichen militärischen Tugenden und über die Ursachen seiner Abdankung vom Kapitän srang. Im weiteren beschäftigt sich László V. Molnár mit der Tätigkeit von György Thury in Kanizsa und erinnert an die erfolgreichen Streifzüge des legendären Offiziers, an die Instandhaltung und Modernisierung der von ihm verteidigten Grenzfestung. Im Zusammenhang damit 42. MÜLLER Veronika op. cit. 70-71. 43. Pietro Ferabosco életéről és kanizsai tevékenységéről: Pataki Vidor: A XVI. századi várépítészet Magyarországon. A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve. Bp. 1931. 113-114., 122-123., MAGGIORETTI, Leon Andrea-BÁNFI, Flórió: Pietro Ferabosco. HK. 1933, MAROSI Endre: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar végvárrendszer kiépítésében 1541-1592 között. HK. 1974. 1. sz. 44. MÜLLER Veronika op. cit. 71-72. 45. TAKÁTS Sándor: Bajvívó magyarok, op. cit. 261-262. 46. MÜLLER Veronika op. cit. 74-77. 47. TAKÁTS Sándor: Bajvívó magyarok, op. cit. 263-266. 48. uő. : Rajzok a török világból. 73. 49. MÜLLER Veronika op. cit. 7 8. 50. Ibidem 79-81. 51. Ibidem 81-83. 52. ISTVÁNFFY Miklós: A magyarok történetéből (Ford.: Juhász László. A szöveget válogatta, bevezette és jegyzetelte: Székely György). Bp. 1962. 363-365. 53. FORGÁCH Ferenc: Magyar história. 521. 54. KARÁCSON Imre: Török-magyar oklevéltár, 1553-1589. Bp. 1914. 97. 55. „A vitéz Thury György haláláról" с költemény 11., 38., 40., 42., 46., 64. és 68. versszakai, HORVÁTH János: „Thury György éneke". Irodalomtörténet. 1917, Fegyvert s bátor szívet. (Válogatás hat évszázad magyar katonaverseiből). Válogatta: Tabák András. Bp. 1984. 35-38. 56. ISTVÁNFFY Miklós op. cit. 364. 57. MÜLLER Veronika op. cit. 86-87. 58. FORGÁCH Ferenc op. cit. 59. SZU Rezső op. cit. 93. 60 EÖR-D ARMAY Zsolt : Törökverő Thury György ingóságai, 1571. Századok. 1870. 725. 61. MÜLLER Veronika op. cit. 96. schreibt er über die von Pietro Ferabosco, Sallustio Perruzzi, Ottavio Baldigara und Ferenc Poppendorf geleitete Bautätigkeiten und über die imposanten Ausmassen der durch hervorragende Ingenieur-Offiziere modernisierten Kanizsaer Festung. Am Ende der Studie gibt er eine erschütternde Beschreibung über den Tod des „ungarischen Cid"-s am 2.-ten April 1571 in der Nähe von Orosztony, und gibt die diesbezüglichen Äusserungen von Zeitgenossen, u. a. die des Botschafters in Konstantinopel Carolus Rym, des Grosswesirs SokoU Mehmed und die Berichte der Historiker Istvánffy Miklós und Forgács Ferenc bekannt. LÁSZLÓ V. MOLNÁR BEITRAG ZUR GESCHICHTE DER HAUPTMANNSCHAFT VON THURY GYÖRGY IN PALOTA UND KANIZSA