Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.
Művelődéstörténet - Tüskés Gábor–Knapp Éva: Padányi Biró Márton és a dunántúli protestantizmus
144 MŰVELŐDESTÖR TENET kapcsolat reformjának, a kettő szétválasztásának tendenciái jelentkeztek. 72 Elkezdődik az uralkodói hatalom vallási eredetéről és az állam szerepéről alkotott felfogás megváltozása, s az uralkodóház egyre szélesebb önállóságra törekszik az egyházi ügyek intézésében. 73 A bécsi kormányzat egyre inkább ellenzi a vallási béke bármilyen megzavarását 74 (így például az Enchiridiont megelőző és követő évtizedekben kiadott hasonló szellemű protestáns ellenes röpiratokat is elkobzó királyi rendelet sújtja), és fokozódó mértékben magának igyekszik fenntartani az egyházpolitikai kérdések intézését. Bécs Rómához fűződő viszonya függetlenebbé válik, s a katolikus egyház fokozatosan instrumentalizálódik az állam kezében. Az új egyházpolitikai felfogásnak kezd részévé válni a vallási tolerancia gondolata, amely már a század harmadik évtizedétől felmerült a Habsburg-birodalom különböző részein felfedezett titkos protestáns mozgalmakkal kapcsolatban. 75 A vallási tolerancia gondolatának jelentkezését szélesebb társadalmi, politikai, gazdasági összefüggésekben vizsgálva Európa abszolutisztikus berendezkedésű államaiban a 17—18. században különböző modellek figyelhetők meg. Az adott helyzetben érvényesülő modellt többnyire az államhatalom, az uralkodó egyház, a különböző társadalmi csoportok és a köztük lévő viszony jellemzői határozzák meg. Ezek közül fontos tényezőnek számítanak az államhatalom politikai stabilitása, az államegyház önállósága és gazdasági ereje, valamint a külpolitikai helyzet és az uralkodó felekezeten kívüli felekezetek nemzetközi kapcsolatai. 76 Mindezt a vizsgált jelenségre alkalmazva a Habsburg-birodalom az állam politikai legitimációja egészen Mária Teréziáig vallási fogalmakkal történt. 7 7 Amikor azonban a Monarchia hivatali szerkezetének központosító átszervezésével megkezdődött az állami berendezkedés és irányítás, a hatalom szerkezetének átalakulása és a vallási tartalmak kiüresedése, ugyanakkor széles körű társadalmi, gazdasági re formte vékenység indul, ez a folyamat legitimációs krízist eredményezett először az uralkodó elit körében, majd pedig a társadalom egyre szélesebb rétegeiben. A vallási türelem gondolatának előtérbe kerüléséhez jelentősen hozzájárult az a tény,, hogy stabilitásának megőrzése, a 'politikai és vallási konfliktusok együttes jelentkezésének elkerülése érdekében az államhatalom a korábban háttérbe szorított felekezeteknek egyre szélesebb mozgásteret tett lehetővé. 78 Ehhez járul, hogy időközben a katolikus egyházon belül is túlsúlyra jutott a protestantizmussal szemben türelmet tanúsító álláspont: a Biró Márton előtti és alatti időszakban a magyar püspökök a protestánsok jogait biztosító törvényeket egykét kivételtől eltekintve igyekeztek megtartani. 79 Ilyen egyházpolitikai háttér előtt érthető, hogy a 17. század eretnek-szemléletét és -gyakorlatát felújító Biró protestáns ellenes törekvései egyre inkább anakronisztikussá válnak, szélsőséges nézetei és eszközei udvari és katolikus egyházi körökben is egyre kevesebb megértésre találnak. 6. összegzés Az áttekintés végére érve megállapíthatjuk, Biró Márton és a protestantizmus kapcsolatának vizsgálata jó alkalmat kínált annak a folyamatnak a bemutatására, melynek során egy átmeneti korszakban élő, elveiben és gyakorlatában egy korábbi korszakra visszanyúló egyházi vezető a megváltozott társadalmi és egyházpolitikai viszonyok következtében szembekerül saját kora kibontakozó eszméivel. A jelenségről igyekeztünk nem az egykorú szereplők, egyik vagy másik felekezet egyoldalúságával ítélkezni, hanem arra figyeltünk, hogy a különböző felek hogyan és miért kerültek szembe egymással. Biró egyházi regenerációs törekvéseit származásán és életpályáján kívül érthetővé teszi az a tény, hogy a török uralom alatt állt országrészben jelentős késéssel, tulajdonképpen csak az ő idejében kezdődhetett meg az az ellenreformációs folyamat, amely az ország többi részében már a 17. században végbement. Felfigyelt arra, hogy a török alól felszabadult területen a katolikus egyházi szervezet helyreállítása vontatottan halad, melynek következtében a Dunántúlon kialakult a különböző felekezetek viszonylag békés egymás mellett élése. Ebbe a helyzetbe nyúlt bele radikális eszközökkel, de az uralkodó körökben ekkor már a felvilágosodás eszméi terjedtek, s törekvései nem illettek bele az időközben megváltozott egyházpolitikai koncepcióba sem. Tevékenysége nyomán jelentős változások következtek be a Dunántúl vallási térképén, az általa közvetített kulturális megnyilvánulások számos vonatkozásban több évtizedre meghatározták a dunántúli népi katolicizmus arculatát. Sorsa paradigmatikus értékű, s a klasszikus barokk vallásosság formáinak széthullása mellett előre vetíti a vallási türelem elvének törvénybe iktatását és a felvilágosodás áramlatának szélesebb körű érvényesülését. JEGYZETEK 1. THURY Etele 1902. 50-63. 2. THURY Etele 1886. 950-952. 3. ZSILINSZKY Mihály 1907. 364365., 519-, vö. RÉVÉSZ Imre 1925. 49. 4. ZSILINSZKY Mihály 1907. 408. 5. Ibidem 443. 6. BIRÓ Sándor-SZILÁGYI István 1949.191-192. 7. HORNIG Károly 1903. 219-374. 8. PEHM József 1934. 60., MALYUSZ Elemér 1939. 506. 49. j. 9. HERMANN Egyed 1973 2 297298. 10. Ibidem 361. 11. HERMANN E. 1973 2 362., vö. PEHM J. 1934. 230. 12. MARCZALI Henrik 1898. 334335. 13. Ibidem 336-337., vö. LADÁNYI Sándor 1972. 14. HÓMANN Bálint-SZEKFÜ Gyula 1943 7 .548. 15. Ibidem 373-374. 16. Vö. PÉHM József 1934. 367368., HORNIG Károly 1903. 10. lj " 17. KOSÁR Y Domokos 1983 . 88. 18. A továbbiakhoz vö. PÉHM József 1934. 19. Vö. PETRÁK Mihály 1949. 12-13. 20. PFEIFFER János 1947. 12-23. 21. PADÁNYI BIRÓ Márton 1750. 22. PEHM József 1934.119. 23. PETRÁK Mihály 1949. 15., 20., 24. 24. PEHM József 1934.457-458. 25. Ibidem 458^*62. 26. Ibidem 462-463., vö. TÓTH Endre 1940. 23-25. 27. PEHM József 1934. 179., vö. BALOGH József 1944-1946. 28. PFEIFFER János 1947. 14., PETRÁK Mihály 1949. 17., 43. 29. PEHM József 1934. 464 -^65. 30. Ibidem 221-223., vö. BOZSOKY Pál Gerő 1983. 110-112. 31. A továbbiakban: PEHM József 1934. 137-154. 32. CORETH, Anna 1982 2 . 15-16. 33. PADÁNYI BIRÓ Márton 1754. 34. PADÁNYI BIRÓ Márton 1747 35. PADÄNYI BIRÓ Márton 1754. 422423., 427., 670. 36. PEHM József 1934.148-149. 37. Ibidem 348. 38. PADÁNYI BIRÓ Márton 1756. 76. 39. PADÄNYI BIRÓ Márton 1761. 894. 40. Ibidem 246-261. 41. PADÁNYI BIRÓ Márton 1762. 37. 42. PADÁNYI BIRÓ Márton 1760. Aa2. 43. Ibidem Aa2., 1761. 369-370. 44. Ibidem Ll-Nn., Mm. 2.
