Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.
Hadikrónika - Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)
74 HADIKRÓNIKA 11. ábra Csobánc várának alaprajza. (Giulio Turco rajza, 1569.) tette meg. Vármunkára kényszerítette a Kál-völgyi falvakat, a Dörgicséket, s a környék még néhány más faluját is. 197 Martonfalvay, aki 1541-ig volt a vár kapitánya, elsősorban a külső vagy alsó várat építtette ki, s ezzel a belső vár védhetőségét is fokozta. A vár 1547 körül került vissza a Lengyel család birtokába. Kapitánya, a kiváló végvári vitéz, Magyar Bálint lett. A tarisznyavár, vagy más néven a „királyné szoknyája" feltehetően az ő naszádosainak az őrhelye volt. 198 A vár alaprajzát Turco 1569ben készítette el. A felső vár nyújtott téglalap alakú várfalai a hegy meredélyeinek peremét követik. Két négyzet alaprajzú öregtorony és két kisebb torony védelmezte a fellegvárat. 199 Ehhez a fellegvárhoz építtette hozzá Martonfalvay Imre a külsőtornyos, rondellás védőöwel ellátott alsó várat. 200 Magyar Bálint kapitány 1573-ban bekövetkezett halála után a vár állapota egyre romlott. A rossz állapotban lévő szigligeti vár javítására 1580-ban a királyi kamara pénzt utalt ki Lengyel István részére. Ez az összeg azonban csak a legszükségesebb javításokra lehetett elegendő, mivel a 12. ábra Szigliget várának látképe. (Giulio Turco rajza, 1569.) sok gondot okozó várat, birtokosa felajánlotta a királynak Rajkáért cserébe. Indoklásként a vár rossz állapotát, „hadakozó szerszámuk" elégtelenségét és a török fenyegető közelségét említette. 2 ° ' Tátika Turco 1569. évi felmérése szerint a szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár központját a 9x11 méter alapterületű, 2 méter falvastagságú, öregtorony alkotta. A rajz külső védmüveket is ábrázol, melyeket a vár nem sokkal korábban, a XVI. század közepe táján kaphatott. 202 A várat a török 1589-ben kifosztotta és leromboltatta. Újjáépítésére sem a Pethő család, sem a király nem vállakozott. 203 Rezi Rezit, mely 1541-et követően került a végvári rendszerbe, Horváth Györgynek, a Pethő család itteni várnagyának a vezetésével 1555-ben erősítették meg. 204 Hosszan nyújtott, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos hegyivár volt, mely északi szűkebb, jól elkülöníthető lakosztályból és egy dél felé táguló, falakkal körülvett udvari részből állott. 205 Könyöki József Tátika és Rezi közelségéből azt a következtetést vonta le, hogy a két vár sikeresen együttműködhetett a vidék megvédésében. 206 A vár állapota 1571 után azonban fokozatosan romlott, s egy 1592-ben keltezett oklevél már romosnak jelzi. 207 13. ábra Szigliget várának alaprajza. (Giulio Turco rajza, 1569.)
