Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.
Hadikrónika - Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)
HADIKRÓNIKA 75 14. ábra Tátika várának látképe. (Giulio Turco rajza, 1569.) Keszthely Keszthely végvárrá történő kiépítését már az 1540-es években elkezdték, mivel a ferences kolostorból átépített végvár 1550-ben már állott. A plébániatemplomnak tényleges várrá történő kiépítését Gersei Pethő János végeztette el a XVI. század közepén. Egy névtelen krónikás feljegyzéseiből ismerjük a munka néhány részletét. „Fával ablakokat bevonattuk, kővel megtöltettük és rovással egy bástyát építettünk kapu közig. A Clastrom ajtaját bevonatta szegény uram, állásokat sövényekből. kapualiból csináltatott. ." 2oá A Haditanács megbízásából 1561ben Gyulaffy László, majd 1569ben Giulio Turco mérte fel a várat. Az olasz hadmérnök rajzából világosan látszik, hogy a vár központja a gótikus ferences rendi templom és a hozzá északról csatlakozó kolostor volt. Ezt erősítették körbe palánkkal, az ÉNy-i sarkot egy toronnyal, melyet „Fehér-bástyának" is hívtak, s az egész É-i és Ny-i oldalt védte, valamint széles vizesárokkal, melynek külső falát kővel is kifalazták. A várnak két kapuja volt. Az egyik az úgynevezett lovaskapu a kolostor egykori bejárata előtt, a gyalogkapu pedig a palánk déli oldalán. Ezekhez fahíd vezetett, amely felvonóhíddal volt megerősítve. A vizesárkon túl még két újabb palánksor húzódott, mely közvetlenül a huszárvárat védelmezte. 209 A keszthelyi várat mindezen erősítések ellenére sem tarthatjuk komolyabb erődítménynek, mivel hosszabb, tervszerűbb ostromnak aligha tudott volna ellenállni. Sümeg A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár megerősítését a mohácsi csatavesztést követő években Choron András végeztette. Újjáépítették az északi falat és annak támpillérek. Székesfehérvárnak a védelmi rendszerből való kiesése után a veszprémi székesegyház kincseit a sümegi várban helyezték el. 1552től, Veszprém elestétől fogva a püspökség székhelyét is mintegy 200 évre Sümegre helyezték át. 2 . 10 Köves András püspök (1553-1568) már Sümegen lakott, s igyekezett a várat jó védelmi állapotba hozatni, felszereléssel és őrséggel jól ellátni. A vár leginkább ostromolható északi végének a védelmére belső falakat emeltek, s egy vastagfalú ó-olasz rendszerű bástyát is felépítettek, mely a püspökről lett elnevezve (Köves-bástya). Ekkor épültek az északi és keleti várfal mögötti agyúállások és épületek is. A palotában és a fellegvárban is folytak a karbantartási, újjáépítési munkálatok. 2 * * 1562 nyarán villámcsapás okozta tűzvész során szinte teljesen leégett a sümegi vár. Miksa júl. 25-én intézkedett, s azt a 200 forintot utalták ki a püspöknek, amelyet a pozsonyi kamara szerződés szerint a veszprémi káptalannak Tihany várához csatolt birtokaiért bérletül fizetett. 2 a 2 Turco 1569. évi felmérései során azt állapította meg, hogy Sümeg az északi oldalán épült ó-olasz rendszerű bástyával, valamint a déli oldalon lévő fellegvárral kellően meg van erősítve., A várhoz ezen kívül még cölöpkerítés és tarisznyavár is tartozott. 13 1587-1596 között a veszprémi püspök Gymesi Forgách Ferenc volt. Céljául az állandóan romló védművek rendbehozatalát tűzte ki. A püspök Sümeg várának kijavítására és falainak erősítésére kölcsönöket is felvett. Egyik hitelezője pl. Horváth György pápai gyalogkapitány volt, akitől a püspök 200 forintot kapott. 214 15. ábra Rezi várának látképe. (Giulio Turco rajza, 1569.)
