Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Veress D. Csaba: A Kál-völgy története (1711–1792) III. rész

60 TANULMÁNYOK uruktól, a veszprém püspöktől. Mind a négy család házzal bírt (3. osztályú, azaz igen egyszerű kivitelben). Az 1714. évi összeírás csak az állatál­lományukat közölte; művelt föld­jeikről csak az 1711. évi, majd az 1715. évi összeírás közölt adatokat. Az adatok szerint Molnár János bí­rónak egy, Molnár Györgynek két tehene volt, Varga István birtokában pedig két tehén és két ökör volt; Mol­nár Mihálynak nem voltak barmai. Az 1714. évi megyei összeírás szerint a faluban négy zsellér (,jnquihnus'') család is élt. Ezek nem szerepeltek az 1711. évi összeírásban. Úrbéri földjük nem volt, s házzal sem ren­delkeztek, csak néhány haszonálla­tuk volt: Molnár Miklós (2 tehén), Gerencsér István (egy tehén), Bíró János (egy tehén), Balogh János (semmi). 1 A következő évi várme­gyei és nádori összeírásokban már észlelhető az egységes — és kedvező helyzetet jelentő — ,Jiospes" álla­potból való szétválás a kedvezőtle­nebb „colonus" (telkes jobbágy) és ,Jibertinus" (szabados) irányokban. Az 1715. évi két összeírás jól érzékel­teti ezt a folyamatot. Az 1715. jú­lius 23-i vármegyei Általános Össze­írás adatai szerint az előző évi négy , Jiospes" család „libertinus" (szaba­dos) jogi állapotba került. Ez azt je­lentette, hogy a földesúri szolgálta­tásoktól részben vagy egészben men­tesítve voltak, s a használatba vett földért pénzben fizettek a földes­úrnak továbbra is. Az összeírás fel­sorolta megmunkált földjeiket: Mol­nár János (előző évben volt bíró): 6 pozsonyi mérő (Cubulus Posoni­ensis) gabonát termő szántófölddel (egy pozsonyi mérő = 62,53 liter volt, s egy magyar holdon 2 mérőt számoltak) és J kaszás (Falcator) réttel (egy szekér szénát 2 kaszás rét); Molnár György ugyancsak 6 mérőt termő szántófölddel, 3 ka­szás réttel és 6 kapás szőlővel rendel­kezett.) Egy kapás szőlő másfél akó bort termett; egy akó = 54 literrel volt azonos. Molnár Mihály 9 mérős szántófölddel és 3 kaszás réttel ren­delkezett. A legvagyonosabb Varga István volt, aki 15 mérős szántóföld­del, 5 kaszás réttel és 6 kapás szőlő­vel rendelkezett. Jelentős vagyonra tett szert az új bíró — az előző év­ben még zsellér sorban lévő — Molnár Miklós, aki 10 mérős szántófölddel, 4 kaszás réttel és 2 kapás szőlővel bírt 1715-ben. Az 1714. évi össze­írás zsellérei közül mindhárom csa­lád megvolt: a Bíró és Balogh család továbbra is nincstelen volt, de Ge­rencsér István 3 kaszás réttel és 4 kapás szőlővel rendelkezett. Az 1715. szeptember 9-i nádori összeírásban már kialakult mindhá­2. ábra, A Kál-völgy falvai. rom paraszti réteg Mindszentkállon : (i a legkedvezőbb helyzetben lévő ,Дь В bertinus" (szabados) volt: Varga 1st- v ván, Gerencsér István (akinek va- s< gyoni helyzete nem változott a júliusi V összeírás óta), s egy újonnan megjele- a: lent családfő: Borsi János (aki való- к színűleg iparos volt, mert föld- ö jei nem voltak.) „Colonus", azaz 1 telkes jobbágy volt - akik úrbér- h rel tartoztak a földesúrnak (го- К bot, kilenced, census, ajándék): Mol- n nár György, Molnár János és Molnár SÍ Mihály. Nincstelen zsellér soron csak b Bíró János maradt. A zsellér Balogh é: János az öszeírásban már nem szere- о pel. Megjegyzendő, hogy az 1715 h júliusi és szeptemberi összeírásokban h egyaránt szerepelnek olyan szőlőbir- M tokosok Mindszentkállán, akik nem ö: a faluban, hanem távolabbi fal- к vakban-városokban laktak: Hör- h váth János zsellér Kékkútról (12 ka- c: pás szőlővel), továbbá Devecserről n Bánfi György (7 k.), Bakos Gergely ál (3 k. sz.), Orsi István (4 k. sz.), Gö- h rög István (3 k. sz.), Pápáról: Tobak (. Ferenc (7 k. sz.), Kovács Pál (9 k. h sz.), Kalauz János (3 k. sz.), Varga к Gáspár (5 k. sz.), Lakatos Mihály V (10 k. sz.), Szűcs István (7 k. sz.), T Kovács Mihály (8 k. sz.), Csiszár Mi- t< hály (3 k. sz.), Kovács István (8 k. sz.), Szűcs Sámuel (3 k. sz.), Szűcs János (12 k. sz.), Szijjártó János on: (6 к. sz.), Dobos György (6 k. sz.), ,4i- Borbély János (7 k. sz.) és Tardi Ist­Ist- ván (2 k. sz.) Szentbékkálla (,,Pos­va- sessio Szent Bekallya Episcopatus usi Wespremiensis et Familiae Acsády"): île- az összeírás nem választotta szét a iló- két uraság jobbágyait. Az 1714. évi ild- összeírásban már nem szerepelt az zaz 1711-ben még összeírt Süllye Mi­tér- hály, Hidlás Gergely, Búza Lőrinc, ro- Kovács György és Salamon György­től- né. ,JJospes"-i minőségben mindösz­nár sze három családot írtak össze: Bor­sak bély András bíró (3. osztályú házzal )gh és 2 tehénnel), Salamon Ferenc (2. ire- osztályú házzal és 6 ökörrel és 2 te­15 hénnel) és Vas János (3. osztályú )an házzal, 6 ökörrel és egy tehénnel.) sir- Művelt földjeik csak a következő évi em összeírásban szerepeltek. Ugyanak­fal- kor az 1714. évi vármegyei összeírás or- három házas és hat háznélküli zsellér ka- családot sorolt fel, akik közül vala­ről mennyi rendelkezett néhány haszon­ely állattal: Jankó István (2. osztályú jö- ház, 6 ökör, 2 tehén), Nagy Jakab >ak (3. osztályú ház, három ökör, két te­k. hén), Gergely István (3. osztályú ház, rga két ökör, két tehén); Nagy Tamás, ály Varga György, Bothiány (sic) János, £.), Takács Péter, Érdek János (egy-egy Mi- tehénnel.) Az 1714. évi összeírás há-

Next

/
Oldalképek
Tartalom