Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Veress D. Csaba: A Kál-völgy története (1711–1792) III. rész

60 TANULMÁNYOK uruktól, a veszprém püspöktől. Mind a négy család házzal bírt (3. osztályú, azaz igen egyszerű kivitelben). Az 1714. évi összeírás csak az állatállományukat közölte; művelt földjeikről csak az 1711. évi, majd az 1715. évi összeírás közölt adatokat. Az adatok szerint Molnár János bírónak egy, Molnár Györgynek két tehene volt, Varga István birtokában pedig két tehén és két ökör volt; Molnár Mihálynak nem voltak barmai. Az 1714. évi megyei összeírás szerint a faluban négy zsellér (,jnquihnus'') család is élt. Ezek nem szerepeltek az 1711. évi összeírásban. Úrbéri földjük nem volt, s házzal sem rendelkeztek, csak néhány haszonállatuk volt: Molnár Miklós (2 tehén), Gerencsér István (egy tehén), Bíró János (egy tehén), Balogh János (semmi).

1 A következő évi vármegyei és nádori összeírásokban már észlelhető az egységes — és kedvező helyzetet jelentő — ,Jiospes" állapotból való szétválás a kedvezőtlenebb „colonus" (telkes jobbágy) és ,Jibertinus" (szabados) irányokban. Az 1715. évi két összeírás jól érzékelteti ezt a folyamatot. Az 1715. július 23-i vármegyei Általános Összeírás adatai szerint az előző évi négy , Jiospes" család „libertinus" (szabados) jogi állapotba került. Ez azt jelentette, hogy a földesúri szolgáltatásoktól részben vagy egészben mentesítve voltak, s a használatba vett földért pénzben fizettek a földesúrnak továbbra is. Az összeírás felsorolta megmunkált földjeiket: Molnár János (előző évben volt bíró): 6 pozsonyi mérő (Cubulus Posoniensis) gabonát termő szántófölddel (egy pozsonyi mérő = 62,53 liter volt, s egy magyar holdon 2 mérőt számoltak) és J kaszás (Falcator) réttel (egy szekér szénát 2 kaszás rét); Molnár György ugyancsak 6 mérőt termő szántófölddel, 3 kaszás réttel és 6 kapás szőlővel rendelkezett.) Egy kapás szőlő másfél akó bort termett; egy akó = 54 literrel volt azonos. Molnár Mihály 9 mérős szántófölddel és 3 kaszás réttel rendelkezett. A legvagyonosabb Varga István volt, aki 15 mérős szántófölddel, 5 kaszás réttel és 6 kapás szőlővel rendelkezett. Jelentős vagyonra tett szert az új bíró — az előző évben még zsellér sorban lévő — Molnár Miklós, aki 10 mérős szántófölddel, 4 kaszás réttel és 2 kapás szőlővel bírt 1715-ben. Az 1714. évi összeírás zsellérei közül mindhárom család megvolt: a Bíró és Balogh család továbbra is nincstelen volt, de Gerencsér István 3 kaszás réttel és 4 kapás szőlővel rendelkezett. Az 1715. szeptember 9-i nádori összeírásban már kialakult mindhá2. ábra, A Kál-völgy falvai. rom paraszti réteg Mindszentkállon : (i a legkedvezőbb helyzetben lévő ,Дь В bertinus" (szabados) volt: Varga 1st- v ván, Gerencsér István (akinek va- s< gyoni helyzete nem változott a júliusi V összeírás óta), s egy újonnan megjele- a: lent családfő: Borsi János (aki való- к színűleg iparos volt, mert föld- ö jei nem voltak.) „Colonus", azaz 1 telkes jobbágy volt - akik úrbér- h rel tartoztak a földesúrnak (го- К bot, kilenced, census, ajándék): Mol- n nár György, Molnár János és Molnár SÍ Mihály. Nincstelen zsellér soron csak b Bíró János maradt. A zsellér Balogh é: János az öszeírásban már nem szere- о pel. Megjegyzendő, hogy az 1715 h júliusi és szeptemberi összeírásokban h egyaránt szerepelnek olyan szőlőbir- M tokosok Mindszentkállán, akik nem ö: a faluban, hanem távolabbi fal- к vakban-városokban laktak: Hör- h váth János zsellér Kékkútról (12 ka- c: pás szőlővel), továbbá Devecserről n Bánfi György (7 k.), Bakos Gergely ál (3 k. sz.), Orsi István (4 k. sz.), Gö- h rög István (3 k. sz.), Pápáról: Tobak (. Ferenc (7 k. sz.), Kovács Pál (9 k. h sz.), Kalauz János (3 k. sz.), Varga к Gáspár (5 k. sz.), Lakatos Mihály V (10 k. sz.), Szűcs István (7 k. sz.), T Kovács Mihály (8 k. sz.), Csiszár Mi- t< hály (3 k. sz.), Kovács István (8 k. sz.), Szűcs Sámuel (3 k. sz.), Szűcs János (12 k. sz.), Szijjártó János on: (6 к. sz.), Dobos György (6 k. sz.), ,4i- Borbély János (7 k. sz.) és Tardi IstIst- ván (2 k. sz.) Szentbékkálla (,,Posva- sessio Szent Bekallya Episcopatus usi Wespremiensis et Familiae Acsády"): île- az összeírás nem választotta szét a iló- két uraság jobbágyait. Az 1714. évi ild- összeírásban már nem szerepelt az zaz 1711-ben még összeírt Süllye Mitér- hály, Hidlás Gergely, Búza Lőrinc, ro- Kovács György és Salamon Györgytől- né. ,JJospes"-i minőségben mindösznár sze három családot írtak össze: Borsak bély András bíró (3. osztályú házzal )gh és 2 tehénnel), Salamon Ferenc (2. ire- osztályú házzal és 6 ökörrel és 2 te15 hénnel) és Vas János (3. osztályú )an házzal, 6 ökörrel és egy tehénnel.) sir- Művelt földjeik csak a következő évi em összeírásban szerepeltek. Ugyanakfal- kor az 1714. évi vármegyei összeírás or- három házas és hat háznélküli zsellér ka- családot sorolt fel, akik közül valaről mennyi rendelkezett néhány haszonely állattal: Jankó István (2. osztályú jö- ház, 6 ökör, 2 tehén), Nagy Jakab >ak (3. osztályú ház, három ökör, két tek. hén), Gergely István (3. osztályú ház, rga két ökör, két tehén); Nagy Tamás, ály Varga György, Bothiány (sic) János, £.), Takács Péter, Érdek János (egy-egy Mi- tehénnel.) Az 1714. évi összeírás há-