Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: 16–17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik

TANULMÁNYOK 43 élet és háztartás a 16—17. század­ban. I. II. Adatgyűjtemény, Bp. 1879. 81. Valamennyi adat származáshelye: RADVÁNSZKY Béla op. cit. (1896) 229-235. 82. Ibidem: 230. 83. APOR Péter: Az Erdélyiek régi kön­töseiről. In: SZÁDECZKY Lajos: Br. Apor Péter verses művei és leve­lezése (1676-1752) Bp. 1903. I. 44. 84. ZOLTAI Lajos: Debreceni viselet a 16-17. században. Ethn. 1938. 288­289. PAPP László op. cit. 34. és 38. 85. PALÁGYI SYLVIA régészeti osztály­vezetőnek (Bakonyi Múzeum) köszö­nöm szíves segítségét, hogy a raktári leletek átnézését, vizsgálatát lehetővé tette. 86. Ltsz. 81.2.9.3 tárgyegyüttes leírókar­tonja. 87. GEREVICH László op. cit. 110-138. If]. FEHÉR Géza: Az 1949. évi Mo­hács Csele pataki mentőásatás. Arch. Ért. 1955. 212-228. SZABÓ Kál­mán: Az alföldi magyar nép műve­lődéstörténeti emlékei. Bp. 1938. 59-60. 88. SZABÓ Kálmán: Honfoglaláskori pár­ták. Fol. Arch. VII. 1955.123-125. 89. LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló ma­gyar nép élete. Bp. 1944.152. 90. V. ö. GEREVICH László op. cit. 162-163. V. EMBER Mária: 16-17. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból. Fol. Arch. XIX. 1968. 168. 173. 180-181. KOVALOV­SZKY Júlia ásatása 1972-1982. Fel­debrő, 82.14.1 .C. ltsz. lelet. 91. KOVALOVSZKY Júlia feldebrői ása­tásából előkerült párta. 92. Ifj. FEHÉR Géza: op. cit. 225. 93.MOJZSIS Dóra: 16-17. századi női fejdíszek a nagylózsi leletanyagból. Fol. cit. 157-158. 93. MOJZSIS Dóra: 16-17. századi női fejdíszek a nagylózsi leletanyagból. Fol. Arch. XXXV. 1984. 196. Die reichen archeologischen geschichtli­chen und etnographischen Daten, Paral­lelen bestätigen es ganz offensichtlich, dass auf dem ganzen ungarischen Sprach­gebiet seit der Landnahme der sog. Jung­ferkranz (ung. párta) ein allgemein bekann­tes und gebrauchtes Stück der Frauen­kopfbedeckung war. Dieses, den Kopf umfassendes, weniger oder reicher gezier­tes Band war ein Symbol der Reinheit, Unschuld, Mädchenhaftigkeit, deshalb nan te man es auch Jungraukranz. Die Form des Jungfernkranzes hat sich vom 14. Jahrhundert bis zum 18. Jahr­hundert ziemlich erhalten, und zwar war es ein runder, breiter oder schmaler Reif oder Kranz, der in der Mitte der Stirn oder auf dem oberen Drittel des Kopfes den Kopf umfasste. In grosser Anzahl wurden sie in Gräbern von kleinen Mädchen gefun­den. Die waren immer schmaler als die Kopfverzierungen der Mädchen im heirat­94. HORVÁTH Béla: op. cit. 157-158. 95. KOZÁK Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása. Magyar Műemlékvéde­lem 1959 1960.Bp.1964.158. 96. KOVALOVSZKY Júlia feldebrői ása­tásának pártatöredékei. 0,8 cm széles­ségűek. 97-98. MOJZSIS Dóra: 16-17. századi női fejdíszek a nagylózsi leletanyag­ból. Fol. Arch. XXXV. 1984. 189­192. MEG AY Géza: A miskolci avasi templom 1941. évi ásatásának ered­ményei HOM (Herman Ottó Múze­um) Évkönyve 1970. 134-136. E NAGY Katalin: Die Tracht eines vor­nehmen ungarischen Mädchen aus dem 16. Jahrhundert. Restaurierung und Rekonstruktion des Boldvaer Fundes. Ars Decorative 7/1982. 29­79 99. BÁLINT Alajos: A kaszaperi közép­kori templom és temető. Dolgozatok. XIV. 1938. 148. 100. HORVÁTH Béla op. cit. 159. 101.BARTUCZ Lajos feldebrői ásatása 1936. KOVALOVSZKY Júliának kö­szönöm a leletek megtekintésének és felhasználásának lehetőségét. 102. MOJZSIS Dóra op. cit. (1984) 200. 103. KOVALOVSZKY Júlia ásatása 1972­1982. 104. Mindkettő az előző jegyzetekben em­lített. 105. LÁSZLÓ Csaba: A balatonszőlősi re­formátus templom kutatása. VMMK (Veszprém Megyei Múzeumok Köz­leményei) 15/1980. 116. és 119. 106. MOJZSIS Dóra op. cit. (1984) 202. 107. SZABÓ Kálmán: op. cit. (1938) 60. 108. SZABÓ Kálmán op. cit. 61. és 59. 331.ábra. 109. BÁLINT Alajos op. cit. 148. 110. KOVALOVSZKY Júlia szíves szóbeli közlése. 111. MESTERHÁZ Y Károly szíves szóbeli információja. sfähigen Alter, die Breite des Jungfern­kranzes hing also mit dem Alter der Träge­rin zusammen. Die Jungfernkränze haben als Todes­kronen auch in dem Todeskult eine be­deutende Rolle gespielt. Die Jungfernkränze gehörten im 15 — 17. Jahrhundert ganz bis zum 18. Jahr­hundert zur Frauentracht der Adeligen. In der Bauerntracht erschienen sie erst vom 18. Jahrhundert an. Im 16-17. Jahr­hundert wurden sie nicht nur vom Hoch­und Mitteladel, sondern auch von den zahlreichen oft auf dem Niveau der Bau­erschaft lebenden Adeligen getragen. In dem Ortsgeschichtlichen Museum Pápa sind solche Jungfernkränze aus dem 17. Jahrhundert zu sehen, die bei den Aus­grabungen um die reformierte Kirche in Kéttornyulak zu Tagelicht kamen. Kéttornyulak ist eine Gemeinde, 6 Km von Pápaenternt mit 520 Einwohnern. 112. UZSOKI András szíves szóbeli közlé­se és ásatási naplójának adatai, vala­mint tárgyleíró kartonja. Ltsz. 72.9.1. 113. T. SZÖNYI Eszter és TOMKA Péter szíves szóbeli közlése. NAGYBOZSO­KY Ildikó restaurátor szíves közlésé­ből (KMI) tudtam meg, hogy ezek a párták bogiárosak, flitterekkel, gyöngyökkel és réz spirálokkal dísze­sek. A boglárok papír alapúak, fém­szálakkal díszítettek, legközelebb a sárközi párták tülkeihez állanak. A közléseket PERGER Gyula, az anya­got feldolgozó néprajzos is megerő­sítette. 114. GALAMBOS Ferenc (Ireneusz) alsó­őri plébános szíves szóbeli közlése. 115. KŐVÁRI László: Viseletek és szo­kások a nemzeti fejedelmek korából. Pest, 1860.46. 116. ZOLTAI Lajos op. cit. 289. és 310. 117. A 17. századi inventáriumok és vég­rendeletek alapos áttanulmányozá­sára nem volt lehetőség, de a tárgyi emlékek alapján feltehető, hogy írott emlékei is vannak a pártának Veszp­rém megyében. A 18. századi inven­táriumokból hiányoznak, igazolva, hogy jelentőségüket a viselet összes­ségében elveszítették. VÖRÖS HAJ­NALKA levéltári történész rendel­kezésemre bocsátotta azt az 1614­ből származó végrendeletet, amely a Nyitra megyei származású Boron­kay család levéltárából származik, s benne „egy abroncs módra csinált láncz nélküli párta eö"-t említenek. Sajnos, ez, másik két adattal együtt nem a pártára, hanem a pártaövre vonatkozik, amit derékon viseltek. Jelzete: VemL XIII. 4.1614. Bo­ronkay János végrendelete. Átirat. Itt köszönöm meg VÖRÖS HAJ­NALKA szíves segítségét. Az 1-7. sz. ábrákat Polgár Attila, a 8-11. sz. ábrákat Heilig Csaba rajzolta. Die Dorfbewohner wurden im 16. Jahr­hundert Protestanten. Beide Jungfernkränze sind gleich breit: 2-2,5 cm. Der eine ist ein mit Pa­pier bedecktes Bastband, das mit einem blau-grünlichen Stoffgewebe überzogen ist. Auf dem oberen Teil ist eine Perlen­reihe aus dunkelblauen kleinen Perlen angebracht, den unteren Teil ziert eine Perlenschnur, die aus denselben Perlen geschnürt wurde. Bei dem Treffpunkt der Wellen hängen mit Metallfasern ged­rehte Geschnüre und Resisanhängsel. Der steife Tarnen des anderen Jungfernkran­zes wurde mit Leber überzogen, und die ganze Oberfläche mit einem Metallfaser­geflecht bedeckt. Darin wurden die sechs rundförmigen Papieragraffen ein­gesetzt, die mit Metallgeflecht überzogen und mit weissen, gelben, blauen und grü­nen Perlen geziert wurden. Der untere Teil wurde mit Füttern geschmückt. An S. LACKOVITS EMOKE JUNGFERNKRÄNZE AUS KÉTTORNYULAK IM 16-17. JAHRHUNDERT UND IHRE PARALLELEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom