Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - K. Palágyi Sylvia: A kemenesszentpéteri római kori halomsír

44 TANULMÁNYOK den zwei Enden der beiden Jungfern­kränze hingen mit Kettengeflechter be­deckte 4-5 cm lange, gedrehte, metall­fasrige Kordele herab. Den Jungfernkränzen aus Kéttor­nyulak ähnliche Kränze kamen in Bala­tonszőlős, Nagylózs, Kaszaper, Őrsziget in Burgenland, Kajárpéc, Bácsa, Felső­örs, in der Umgebung von Kecskemét, in Debrecen un Feldebrő vor. Veszprém megye egykori Pápai járá­sában Egyházaskesző és Kemenes­szentpéter határában egy Ny—K-i (pontosabban Egyházaskesző hatá­rában Ny—K-i, Kemenesszentpéter határában ÉNy-Ny— DKK-i) irányú, kavicsos szerkezetű út fut a Rába folyó Veszprém megyei szakaszával csaknem párhuzamosan. (1. ábra) A Sóhordó útnak nevezett római út több km-en keresztül követhető. 1 Az 1968-as terepbejárások alkal­mával megfigyelt halomsírok közül, a római úttól D-re, a Pagonynak ne­vezett határrészen, az erdőben egye­dül álló halom feltárására 1969. június 30. és július 6-a között került sor. (2. ábra) 1. ábra. Kemenesszentpéter határának részlete a római út (37/5), a település (3714) és a római halomsír (3716) lelő­helyével. Die Jungfernkränze aus Kéttornyu­lak ermöglichen die Darstellung der zeit­genössischen Tracht der Kleinadeligen im Komitat Veszprém, aber gleichzeitig be­reichern sie auch die Sammlung der eu­ropäischen mittelalterlichen Kopfbedec­kungen. Mit Hilfe dieser zwei Jungfern­kränze kann auch die Kopfbedeckungs­tracht der Frauen im 16-18. Jahrhun­dert im Bakony und im Balatonhochland A halom korának meghatározását a római út közelsége és a halomtól cca. 800 m-re Ny-ÉNy-ra azonosí­tott római településelőre sejtethette, biztosat azonban csak a feltárások után mondhattunk. 2 A halom leírása átmérője É— D-i irányban: 14,25 m, •Ny—K-i irányban: 14,90 m (4. áb­ra 1.) legnagyobb magassága: 0,74 m feltöltési rétegei: kavicsos homok 0,22-0,40 m vastagságban, ezalatt 0,06-0,26 m vastag homok, amely középtájon egy 0,06—0,12 m vasta­gon átégett vörös-barna foltot ta­kart. (4. ábra 4.) A feltárás módszere : negyedelő, először az ÉNy-i negyed, majd 3 x 2,5 m nagyságú szelvény az ÉK-i, DK-i és DNy-i negyedben. A halom legmagasabb pontján ki­jelölt ,,0" pont körül, a homokréteg alatt, egy 0,95-2,18 m-es sugarú zur ungarischen Frauentracht gezählt werden, die charakteristisch war von Fel­ső-Őrség an bis zum Östlichen Teil von Siebenbürgen un deren späte Varianten im 19-20. Jahrhundert auch in anderen Ortschaften des ungarischen Sprachgebie­tes von der Bauernbevölkerung bewahrt wurden: in Transdanubien, am längsten in Sárköz, in der Tiefebene in Debrecen und in Siebenbürgen in Kalotaszeg. körben fekete, faszenes folt jelent­kezett. Kb. 2/ 3-d része a halom É-i felébe esett. (4. ábra 2.) Az ÉK DNy-i irányban elnyúló folt legna­gyobb kiterjedése 3,58 m, ÉNy—DK felé 1,72 m. A később megtalált sír­gödör körül egy újabb, erősen át­égett, 0,84 m-es átmérőjű elszíne­ződést lehetett megfigyelni, amely­hez DNy felé kisebb, nyúlványszerű foltok csatlakoztak. Az átégett terü­let legmagasabb pontja a sírgödör É-i széle közelében volt ott, ahol a máglyamaradványok elterítése erede­tileg is a legmagasabb lehetett. (3. áb­ra) Az erősen átégett részen szétszór­tan, mindenütt összeégett bronz- és vastöredékek feküdtek. A faszenes területeken kívül az ÉNy-i és ÉK-i halomnegyedben kerámiatöredékek jele-ntkeztek. Az erősen átégett folt alatt, a halom kijelölt középpontjá­tól É-ra 0,35-0,94 m között ásták be a járószintbe és az altalajba a meg­közelítőleg háromszög alakú sírgöd­röt, amelybe egy szürke, vízszintes peremű, sűrűn fésült urnát állí­tottak. (4. ábra 3.) Az urna pereme a sírgödör szélétől 0,13 m-rel volt mélyebben. A sírgödör kiterjedése É—D-i irányban 0,55 m, K—Ny-i irányban 0,45 m. Az urnát homok vette körül. A sírgödör többi részét, D-en és K-en a még izzó, mellékle­teket tartalmazó, máglyamaradvá­nyokkal töltötték fel. Végül a mág­lyamaradványokkal beborították a sírgödröt, a sírgödör körüli területet (3. ábra) és felhordták a homo­kos—kavicsos szerkezetű halmot, amelyhez az anyagot a közelből nyerték. A pápai Helytörténeti Múzeum­ba került halomleletek, amelyek rész­letes leírását az alábbi katalógus tartalmazza, lelőhelyük szerint az alábbiak szerint oszlanak meg: к. PAL Á GYi SYLVIA A KEMENESSZENTP ÉTERI RÓMAI KORI HALOMSÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom