Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: 16–17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik
40 TANULMÁNYOK 10. ábra. Pártatöredék (Felsóors). Tóth Sándor ásatása. Ltsz. 72.17.24 évi ásatásából kerültek elő a 45., 60., 65. és 55. számú sírokból. 101 Itt a párta külső felszínét lapított gömbök alkotják, amelyeket bőr és vászon alaphoz rögzítettek. E gömbök teljes felületét fémszálas sodratok borítják be. A gömbök alsó harmadában lévők végéről bronzislógok csüngnek, amelyek valószínű, a homlokra borulhattak. Akad közöttük olyan is, amelyen függőleges irányú kettős gyöngysor négyzet alakú mezőkre osztja a felszínt. A kéttornyúlaki gyöngyös bogláros párta legközelebbi rokona a Nagylózsi fémszálas gyöngyös párta. Itt is szövet az alap, a pártamezőt fémszálból font keret veszi körbe, amelynek felületéből textilszálakból sűrűn összefogott, kidomborodó mag emelkedik ki, amelyet fémszálból font rátét díszít. 102 Ez egyszerű boglár, a díszesek szolid mása. Ehhez hasonlít a feldebrői 82.43.1. С leltári számú, valamint a 207. sírból előkerült párta boglárdísze, amelyet fém és textilfonadékból erősen összecsavarva, a fonadékegységeket egymásba fonva alakítottak ki, az egyik változat közepét gyönggyel ékesítve. 103 A nagylózsi pártán a fonatok között apró, zöld üveggyöngyök találhatók, ugyanez megvan a feldebrői 207. sír pártáján is. 1 Ez az egyszerű kivitel, a nagylózsival megegyező díszítőelemek használata jellemzi a vele és a kéttornyúlakival is rokon 16. század végi balatonszőlősi pártát 1 os , de a velük rokon, 17. század eleji, László falvár ól származót is. 106 Vizsgált pártáink távolabbi párhuzamai a Kecskemét környéki, török hódoltság alatt elpusztult falvakból, a Szabó Kálmán által feltárt köznépi temetők sírjaiból kerültek elő: Fülöpszállásról, Kerekegyházáról, Baracsról, Mizséről. 10 Fémszálakkal, gyöngyökkel, boglárokkal díszesek pedig a Kecskemét Kistemplom-téri temetőből, a 17-18. századi sírokból váltak ismertté. 108 Ezeket az abroncspártákat viselték legtovább a lányok ezen a tájon. Hasonló típusú párták ismeretesek Gyuláról, 109 Szarvasról, 110 Debrecen környékéről, Szerepről, 111 közelebbről pedig Tihanyból, 112 Kajárpécről, Kaposvárról, és a burgenlandi Őriszigetről 114 is. Az utóbbi években, évtizedekben tárták fel őket, még publikálatlanok, többségük nem is hozzáférhető. A kéttornyúlaki párták sem típusukban, sem díszítményükben nem egyedülállóak, rokonaik Veszprém megyében, a Dunántúlon és az egész magyar nyelvterületen megtalálhatók, de velük mindenben megegyező, teljesen azonos párta ezidáig még nein került elő. Utóbbi a készítők (esetleg műhelyek!) munkájának különbözőségére, a megrendelők eltérő anyagi helyzetére és ízlésére enged következtetni. 11. ábra. Pártamaradvány (Bács, Szent Vid-domb) T. Szőnyi Eszter ásatása. VI. Végkövetkeztetések, összefoglalás: A gazdag régészeti, történeti és néprajzi adatokból, párhuzamokból egyértelművé és bizonyítottá vált az a feltevés, hogy a párta az egész magyar nyelvterületen a leányok fejékessége volt, hajadonságuk jelképe. Kővári László megfogalmazása szerint: „Szüzesség hatalmának királyi koronája a párta . . " 11S Formája a 14. századtól a 18. századig meglehetősen állandó, kör alapú, szélesebb-keskenyebb abroncsvagy koszorúpárta az esetek többségében, amely a homlok közepén vagy felső harmadában keretezte a fejet (mellette a kontypárta és a vendéghajfonatos párta is létezett). Legnagyobb számban gyermeklányok sírjából kerültek elő, (összefügg a nagyarányú gyermekhalandósággal), mindig keskenyebbek (2—2,5 cm) voltak, mint az eladósorban lévő lányok pártái (3-4 cm). Ebből következik, hogy a párta szélessége összefüggött viselője életkorával. Valószínű, hogy gyermeklányoknak olcsóbb pártát vásároltak, mert élet-
