Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: 16–17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik

TANULMÁNYOK 35 II. párta: Szélessége közel azonos az előzővel: 2,5—3 cm. Alapja barnás-sárgás finoman megmunkált bőr, amelyre a díszítményt felerősítették. Körben, a széleken az alapot rézdrótból készült sodrony keretezi. Alatta, a külső kerethez szorosan simulva két, kékeszöld színűre oxidálódott, nagyon vékony fémszálból csavart sodrat húzódik körben. Felerősítése úgy történt, hogy mind az»alsó, mind a felső szélen húzódó részéből, egymástól 1—1 cm-nyire 1,5 cm átmérőjű, kettős falú köröcskéket képeztek. Minden második köröcske közepére, mint egy kosárkába, 1—1 boglárt erősítettek. A párta mindkét végére fémszegecscsel illesztették a fej hátsó részén a megkötésre szolgáló csüngős, láncfonadékból képzett kötőzsinórt. Ez a kötőzsinór megegyezik az első pártáéval. Ltsz. 87.20.1. (6. sz. ábra). A boglár alapja papírból formált, keményre gyűrt gömb, esetleg csonkakúp. Formája a leletből teljes biztonsággal nem határozható meg. Ez a papíralap a felületből 1,5 cm^iyire emelkedik ki. Alsó és felső részére rézdrótból kialakított spirált, ún. fórizst erősítettek (h: 0,5 cm, m: 0,1 cm), amelynek két, félkör alakban elhelyezkedő részét fémszállal fűzték egymáshoz. Közéjük ugyancsak fémszállal rögzítettek egy nagyobb, 0,3 cm átmérőjű, gömb alakú fehér gyöngy öcskét. A gyöngyből fent is, lent is fémszál nyúlik ki, amelyre három, csontból esztergált, fehér színű, hengeres, 0,2 cm hosszúságú gyöngyszemeket fűztek. A boglár alsó és felső részén, a kerek gyöngyök fölött, a párta szegélyéhez erősítve ellipszis alakban két fémszálból sodort keret emelkedik ki kb. 0,4 cm-nyire. Középtáján négy, fémszálra felfűzött, kék, zöld, sárga üveggyöngy gömböcske látható (kb. 0,1 cm-es). A boglár három oldalán, középmagasságban, négy-négy, egyenként 0,5 cm x 0,1 cm nagyságú, egymáshoz fémszállal erősített rézspirál helyezkedik el, csú6. ábra. A kéttornyúlaki II. párta. Ltsz. 87.20.1. és a boglárfoglalat része csára állított négyzet alakban. Valamennyi négyzetet egymáshoz ugyancsak fémszállal erősítették. Egy-egy élére állított négyzetben 3—3 fehér, henger alakú, 0,2 cm hosszú gyöngyöt fűztek hosszanti irányban egymáshoz (7. sz. ábra). A fémszálsodratokból kialakított körök alsó és felső részére 0,3 cm nagyságú, megközelítőleg kör alakú bronzlapocskát (pillangó vagy flitter) helyeztek el. Horváth Ernő archeobotanikus mikroszkopikus vizsgálata során bizonyítottá vált, hogy a bogláros párta alapja bőr volt. A külső része finom, vékony kecske- vagy juhbőr, a belső pedig marhabőr. Az egyszerűbb, gyöngyös párta alapanyaga a szövésminta alapján tabit (selyemszövet), esetleg finom, lenvászon. A külső részt, a díszítmény alapját mindkét esetben finomabban megmunkálták, mint a belsőt, a fejjel érintkezőt. A külső réteg alatt a belső a párta merevítését és tömítését szolgálta. Merevítésre faháncsot, szorosan egy7. ábra. A II. párta boglárja máshoz fogott csalán rostot (Urtica dioica vagy Urtica cannabina) és sásleveleket (Carex) használtak. Ezeken kívül többféle növényi töredéket, rostot is megfigyelt Horváth Ernő. Mindezek mellett, a rostkötegekhez tapadva moha is felismerhető volt, a májmohok fajtájából (Lophocolca heterophylla).

62 A mohát egyéb, durvább rostokkal együtt a párta testének kitöltésére és merevítésérc használhatták, amelyet feltehetőleg — amint erre analógiák is utalnak pl. Feldebrőről — egy durvább anyaggal (kendervászon) vontak be s erre a textíliára került a díszítmények felerősítésére alkalmas finom anyagú és megmunkálású felület. Természetesen a párta készítője vagy készítői az ékítményeket nem közvetlenül a finom külső felületre, hanem az alatta meghúzódó erősebb és durvább kelmére erősítették, amint erről a feldebrői restaurálatlan pártamaradványok vizsgálata során meggyőződhettünk.

63 Mindkét párta meghatározhatatlan nemű, infans ill. juvenus korú gyermek koponyájáról került elő. Életkoruk az antropológus becslése szerint 7—9, ill. 12—16 év lehetett.

64 Tekintettel arra, hogy pártát a történeti és néprajzi anyag tanúsága szerint lányok, hajadonok viseltek, a fentiek egészen bizonyosan lányok fejét ékesítették.