S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Pátkai Ádám Sándor: Korpusz és zarándokjelvény Gógánfa - Máhó középkori faluhelyről
az, amely lehetővé tette, hogy felismerjük benne egy zarándokjelvény részletét. A részlet a kis Jézust ábrázolja, mely eredetileg Mária balján ül. A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményében található egy ugyanilyen zarándokjelvény (LDM 66.148.1.), azonban arról hiányzik a Mária balján ülő kis Jézus feje (8. ábra).15 E múzeumi darab ismeretlen lelőhelyről és ismeretlen körülmények között vált a gyűjtemény részévé. Rainer Pál kollégám több munkájában is foglalkozott már a tárggyal, legutóbb áttekintő cikket közölt róla „Egy Szűz Máriás zarándokjelvény a Veszprémi Laczó Dezső Múzeumban” címmel.16 A tárgy központi részén ülő, koronás, glóriás Szűz Mária jobbjában kis golyóval/almával, balján a kis Jézussal. Mária fején korona, melyet 3 liliom díszít, körülötte glória. Arca szembenéz, melyet haja körbefon. Melleire lógó két darab kéttagú csüngő látható, melyek nyújtott háromszög alakúak, szalagdíszítéssel. Felsőruházata egyszerű függőleges vonaldíszes, ami a ruha redőzetét ábrázolja. A trónszék két oldalának előtagja látható. Mária lábai térdtől lefelé figyelhetők meg, melyeket bokáig ruharedők takarnak, illetve díszítenek. Lábbelije hegyes egyszerű cipő, körülötte pikkelyszerű padlózat. Jézus egész testét takaró rombuszokban lévő kis gömbös díszű ruhát visel, nyakán kettős vonaldísz, karjain redőzött ruha. Feje körül szintén glória látható. A tárgy különlegessége, hogy csupán húsz, részben azonos, részben hasonló darab ismert Alsó-Bajorország, Baden-Württemberg, Trier, Lippstadt, Rijswijk, Burg Nordenberg bei Rothenburg területeiről.17 Talán Eszakkelet-Franciaország és a közép-Raj na vidék (Trier-Aachen) közti területről származhat, de kegyhelyhez kötése egyelőre feloldatlan. 15 RAINER 2000. 15.; SCHLEICHER-TÓTH 2003. 27.; RAINER 2009. 77.; 16 RAINER 2019. 163-170. '7 HAASIS-BERNER 2000. 358-360.; PIETERS ET AL. 2002, 266. Értékelés A bemutatott két lelet saját tárgytípusuk vizsgálata szempontjából is fontos adatokkal szolgál. A korpusz esetében amellett, hogy lelőhelyhez köthető, beilleszthető az eddig ismert darabok sorába. Elmondható ezekről a darabokról, hogy kereszt nélkül kerülnek elő, nem látható rajtuk különösebb díszítés, vagy aranyozás. A rendkívüli mértékű hasonulás, valamint a tárgyak egyszerűsége mindenképpen arra utal, hogy sorozatgyártásban készültek, illetve funkcionális használatra szánták ezeket a korpuszokat. Akár kis falusi közösségek számára.18 Egy középkori magyar falu életében valószínűleg érdekesebb története lehetett a Nyugat-Európába, valahova az Észak-Raj na, vagy Franciaország vidékére elzarándokolt, s onnan zarándokjelvénnyel hazatérő hívőnek, akinek zarándokjelvénye elvégezte feladatát. Az úton megvédte a zarándokot, s valószínűleg a hazatérés után hajtotta össze tulajdonosa és akkor törhetett le az általunk ismertetett részlet is. A tárgytípus értékelése szempontjából szintén fontos adat, hogy lelőhelyhez tudjuk kötni. A későbbiekben remélhetőleg sikerül pontosan azonosítani a származási helyét, s így részletesebben ismerhető meg a tárgy és a máhói zarándok története is. A tárgytípus sémája, melyről Rainer és Haasis-Berner is értekezik hasonló még a Tombelaine-i Mária kegyhelyének zarándokjelvényéhez, mely a franciaországi Mont Saint-Michel mellett található. Mint már említettük e leletek a 13-14. század fordulójára, illetve a 14. század elejére keltezhetőek. Ezek egyelőre csupán a helyi értéküket adják a tárgyaknak, a település életére vonatkozó következtetésekhez szükséges az összes többi előkerült töredék, eszköz és egyéb tárgyak részletes elemző értékelése. 18 LOVAG 1999. 14. 251
