S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Regenye Judit - T. Bíró Katalin: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga II.
ga. Mind a festéstechnika, mind a töredéken részlegesen kirajzolódó minták jól ismertek.26 Az élénkvörös a gyakoribb szín, mellette más árnyalat is megjelenik, mégpedig a rózsaszín színárnyalat. Ennek használata a korai periódusba nyúlik vissza.27 A vörössel kombinált fekete fényezett sávok alkotta minta a korai lengyeli periódusból való átmenetet képviselő Lánycsókon fordult elő, ugyanott találkozunk a felületet borító vörös festésben megjelenő natúr kerámia alapon kirajzolódó mintával.28 Két vörös-sárga festésű töredék (15. ábra 5, 8) külön említést érdemel, mert a sárgás szín nem a vörös alapra van felvíve, hanem a két szín egymás mellett található, ez pedig mind a technikát, mind a színt illetően kora lengyeli sajátosság.29 A sárga szín szórványos felbukkanása a Lengyel Il-be történő átmenet idején nem elképzelhetetlen, a szlovákiai lengyeli anyagban a Santovka fázisban a vörös-fehér pasztózus festés mellett megtalálható még a vörös-sárga is.30 A dél-dunántúli lengyeli kerámiához erősebben kötődik a veszprémi lelőhely anyaga, mint a szlovákiaihoz, ezért érdemes megemlíteni, hogy ott is találkozunk a sárga színnel, például Kaposvár esetében.31 A sárga festés mellett árkok díszű töredékek (ugyanazon edény 2 darabja) is előkerültek. (15. ábra 9) Szélesen árkolt vonal ritkán, de előfordul még a Lengyel II-ben, elsősorban Szlovákiában, ahol egyébként nagyobb jelentőséggel bírt a korai időszakban a karcolás32, illetve MOG Ib-ben33 és ismét Kaposvárra utalhatunk34 a dél-dunántúli helyzetet illetően. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a veszprémi település korai szakasza ahhoz a régióhoz kötődik. Ez különösen Alsónyék35 esetében szembetűnő. A plasztikus díszítés kronológiai szempontból nem kevésbé informatív, mint a festés. Az egyes periódusok között a lengyeli kultúrában ezen a téren markáns változások történtek mind a díszítések megformálását, mind az edényen való elhelyezését illetően. A Lengyel II-be való átmenettel jelenik meg a pe26 DOMBAY I960, 97-113. tábla; PAVÚK 1965, Obr. 5.; 1998, Obr. 9. 27NEUGEBAUER-MARESCH 1999, 66. “KALICZ 1977, 141-142. 291.m. 66. 30 PAVÚK 1981,293. 31REGENYE 2006a, 68.; 2011a, 34. 32PAVÚK 1965, Obr. 9:3.;1998, 186.,Obr. 9:5.; PAÁINOVÁ 2010, 232. 33 NEUGEBAUER-MARESCH 1999, 68. 34 REGENYE 2011a, 52. tábla 3. 35 OSZTÁS et al. 2013. remre helyezett bütyök alkalmazása és ezzel együtt a két soros plasztikus díszítés szokása.36 Igen jellegzetes a peremen és a vállon elhelyezett kis kerek bütykök sora.37 Ugyancsak korjelző a nagy kerek átfúrt vagy benyomott bütyök.38 Ezekből bőven találtunk az edénytöredékeken. Az extrém méretű kerek bütyök átfúrás nélkül is igen jellegzetes.39 A behúzott nyakú kerek bütyök szintén a korjelző kategóriába tartozik.40 Több példányban fordult elő erősen felhúzott szarv alakú bütyök, a legjobb példája a 198. gödörből való nagy festett edény. Ez általában a késő lengyeli plasztikus díszek közé számít, de ezen a lelőhelyen korábban is alkalmazták. Maga a szarv alakú bütyök kisebb, kevésbé hegyesedé formában már a korai lengyeli kerámián is megjelent, a korai periódus végére pedig már megtaláljuk az erősen felhúzott variánst is.41 Lengyel Il-re jellemző a háromszög alakú, lapos, erősen felfelé álló díszítés. (5. ábra 5)42 A vastag falú, lapos tálak markáns, nagy fülekkel gyakori leletek a dél-dunántúli temetőkben.43 A 195-446. gödörsorból eddig Lengyel II és talán még korábbi elemeket említettünk. Szembetűnő, hogy vannak — elsősorban a 446. gödörben — markánsan késő lengyeli plasztikus díszítések is.44 A nagy hurkafülek, erősen felhúzott csőrös fülek igen jellegzetes darabok. Magyarázatul szolgál, hogy a gödörsorra ráépült a 9. ház, a 446. gödröt kifejezetten érintve, az épület nyugati fala a gödör szélén halad át. A késő lengyeli darabok az építkezés során kerülhettek a gödör földjébe. A 195-446. gödörsor és talán a fizikailag hozzájuk köthető folytatás, a 292., 305. és 300. gödrök a kerámia jellegzetességei alapján a Lengyel II periódus első felére keltezhetők. A leletek között előfordult néhány archaikusabb darab jelenlétének értelmezése két irányban lehetséges. Az egyik értelmezési irány afelé mutat, hogy a leletanyag a Lengyel II-be való átmenetet tükrözi, ezért a korai megtelepedési horizont kezdetét »TOCIK 1986,274. 37 PAVÚK 1965, Obr. 5: 6., 8, 3.; 1998, Obr. 8: 4. 38 PAVÚK 1965,48. 391.m. Obr. 1: 4. 40 KAL1CZ 1969, 198. 41 NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1995, Abb. 68: 18. 42TOÖK 1986, Abb. 3: 11. 43ZALAI-GAÁL 2007,Tafel 35.; ZALAI-GAÁL etal. 2014, Abb. 37c. 44 REGENYE 2013, Fig. 5: 10, 11, 13, 15. 13
